Hol a nukleáris reneszánsz?

Steve Thomas, a Greenwich-i Egyetem professzora szerint a nukleáris ipar hanyatlóban van, és ezt a trendet az iparág saját erőforrásaival nem is tudja megállítani. Míg Ázsiában több mint egy tucat atomerőmű épül, addig Nyugat-Európában és Észak-Amerikában mindössze három.

Steve Thomas, a Greenwich-i Egyetem professzora

Ennek az az oka, hogy atomerőművek építéséhez állami támogatásra van szükség,a liberalizált piacokon viszont csak korlátozottan lehet állami támogatást szerezni és gyakran ez is kevésnek bizonyul. Amerikában pl. a 15 milliárd dolláros támogatási csomag ellenére nem indult az elmúlt években egyetlen beruházás sem.

Veiszer Alinda, a konferencia moderátora

A finnországi Olkiluotoban épülő atomerőmű, amely azt lenne hivatott bizonyítani, hogy a liberalizált piacon is versenyképes a nukleáris energia az építkezés második évében csődöt mondott. A költségek már az eredetire tervezett másfélszeresére rúgnak, és a tervezett építési idő is 4-ről 6 évre emelkedett. Az építkezés során számos biztonsági probléma is felmerült, amely a nukleáris ipar tapasztalatlanságára világít rá.

Perger András, az Energiaklub munkatársa kiemelte, hogy egy, a paksihoz hasonló kapacitású új atomerőmű legalább 2000 milliárd forintba kerülne, és megépítése esetén a villamos energia ára mintegy 30%-kal növekedne.

Perger András, az Energiaklub nukleáris biztonsági programvezetője

Kardos Péter, az Energiaklub szakértője előadásában arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben nem az atomenergia jelentheti a megoldást. Egy sor aggály mellett - amelyet a nukleáris energetika felvet - gyakorlatilag már nincs elegendő idő arra, hogy a kibocsátás-csökkentéshez hozzájáruljon, ráadásul más, gazdaságilag hatékonyabb megoldások elől szívná el a forrásokat.

Kardos Péter, az Energiaklub éghajlatvédelmi szakértője

Wolfgang Kromp, a Bécsi Egyetem fizika és anyagtan professzora az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása kapcsán számos biztonsági kockázatról tett említést, a berendezések, a reaktortartály és a szerkezeti anyagok öregedését gyengülését hozta fel példaként mint legfőbb veszélyforrást. A nukleáris hulladékot a mindmáig megoldatlan problémák közé sorolta.

Wolfgang Kromp, a Bécsi Egyetem professzora

A konferencián bemutatták Az atomenergia esélyei a XXI. században című kiadványt, amely az alábbi linken további információkkal szolgál.