Elérhetők az utóbbi 10 év hőadatai az osztrák-magyar határtérségre

Pej Zsófia

Bár egyes városok már egy-egy nap felszínhőmérséklet-értékei alapján próbálták felmérni, hol a legnagyobb a hőterhelés, most 10 év adatai alapján egy országnyi területre készült el az a nyilvánosan elérhető adatbánya, ahol a nyers adatok feldolgozásával többféle index is vizsgálható.

A vizsgálat műholdas megfigyelési adatokat, reanalízis adatokat és egy speciális termikus modellezési folyamatot ötvözött 30 méteres felbontásban annak érdekében, hogy nagy felbontású felszínhőmérsékleti térképeket és ezekből levezetett hőterhelési termékeket biztosítson városi és térségi klímaadaptációs tervezéshez.

Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megye területére készült el az elemzés a TopHeAT-HU projekt keretében, amely 10 év nyári felszínhőmérsékleti adatai alapján egy összetett index segítségével mutatja meg, hogy melyik területek hőterhelése a legerőteljesebb (sötétvörös).

Az osztrák-magyar határterület hőterhelése a 2016-2025 közötti időszak (május-szeptember közötti) adatai alapján:

A vizualizált adatok erőssége az összehasonlítás: annak azonosítása, hogy mely felületek bizonyulnak tartósan melegebbnek vagy hűvösebbnek, hol mutatkozik trendszerűen erősebb hőterhelés több egymást követő nyár során, illetve hol vannak olyan helyi különbségek, amelyek alapján alkalmazkodási beavatkozások tervezhetők. Ilyen lehet például a zöldítés, az árnyékolás, a hűvösebb burkolati és építőanyagok alkalmazása, vagy célzott helyszíni vizsgálatok elvégzése.

Szépen kirajzolódnak a magasabban fekvő, hegyvidéki, erdővel borított és a vizes területek kékkel, a nagyobb települések pedig vörössel – ez nem meglepő. Vörös azonban néhány egyéb terület is, például a Fertő-tótól keletre fekvő, laza település-szerkezetű terület. Ez is arra utal, amit a városok nagyobb felbontású hasonló adatai is jól mutatnak: egyes mezőgazdasági területek is „hot spot”-ként, hőterhelési gócpontként működhetnek.

A webes térképes megjelenítő lehetővé teszi az órás felszínhőmérsékleti adatok, a napi összesítések, a városi hőszigetmutatók, a hőhullám-események, az éves forró napok száma, valamint a felszíni hőterhelési index interaktív vizsgálatát. Ez utóbbi a nappali túlzott melegedést, az éjszakai akadályozott lehűlést és a forró napok számát veszi figyelembe pixelenként.

Az öt nézet részletesebben:

Óránkénti: Egyetlen nap alakulását mutatja be, óráról órára. A ‘Play day’ gombra kattintva megfigyelhető, hogyan alakul és csillapodik a hőség az adott nap folyamán.
SUHI: A nyári átlagot mutatja: hol melegebb egy település a környező vidéknél nappal és éjszaka, illetve mekkora a különbség a kettő között.
Hőhullámok: A megtörtént, több napon át tartó szélsőséges hőhullámokat mutatja be. Egy adott kártyára kattintva az adott esemény időjárása betölthető a térképre.
Forró napok: Megmutatja, hogy egy adott évben az egyes területeken hány szokatlanul forró nap fordult elő.
Hőindex: A hőterhelés összetett mutatója, amely a terület leghűvösebb 10 százalékától a legmelegebb 10 százalékáig rangsorolja a területeket. Nagyobb területet vizsgálva a “global”, egy-egy települést vizsgálva a “local” nézetet válassza.

További segítség a felület használatához:

A ‘Navigate to Region’ segítségével egy adott települést lehet kiválasztani, vagy a ‘Color & Overlay’ menüben be lehet kapcsolni, a ‘Place names’ opciót a településnevek megjelenítéséhez.
Kattintson bárhová a térképen, hogy mérési pontot helyezzen el (legfeljebb hatot), és az alatta megjelenő grafikonon megtekinthető, ill. összehasonlítható a hőmérséklet alakulása.
Az ‘Opacity’ csúszkával halványítható a hőtérképréteg átlátszósága, hogy jobban láthatóvá váljon az alatta lévő műholdkép.
Ha nagyobb hőmérséklet különbségre kíváncsi, a ‘colour range’ mezőkbe saját minimum- és maximumértéket adható meg °C-ban, így a skála a vizsgált értékekhez igazítható.
Az Auto gombbal visszaállítható az adott nézet alapértelmezett beállítása.

A platform célja, hogy egyszerre támogassa a lakossági, közérthető kommunikációt és a műszaki tervezési munkát. A nem szakértő felhasználók közvetlenül a térképes felületen vizsgálhatják a hőmintázatokat, míg a térinformatikai szakértelemmel rendelkezők az exportált raszteres rétegeket és strukturált adatcsomagokat saját munkafolyamataikban is felhasználhatják.