A magyar kormány kivette a pénzt a lakosság zsebéből
Az Energiaklub álláspontja szerint hatalmas nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból. Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor közérdek, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is.
„Ingyenpénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével , nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes”. „Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat.”
Ezt válaszolta Lázár János miniszter a mai napi Kormányinfón arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem kívánja mégsem uniós forrásokkal segíteni a kormány a lakóépületek energetikai korszerűsítését – annak ellenére, hogy a kormány által leadott, és Brüsszel által elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program tartalmazza és elhatárolja a lakossági szektor energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat is.
Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között a kormány mindössze 25 milliárd forinttal támogatta a lakossági energetikai beruházásokat.
Az új, 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A Brüsszel által tavaly augusztusban elfogadott Partnerségi Megállapodás minden ellenkező állítás ellenére tartalmazza a magántulajdonban lévő épületek vissza nem térítendő támogatását is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára pedig augusztusban azt jelentette be, hogy 150 milliárd forintos uniós támogatásból 2020-ig akár 3 millió háztartás újulhat meg.
A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. Ennek 40%-a komplex energetikai felújításokkal középtávon megtakarítható lenne.
Lázár János ma úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint bonyolult lenne egy olyan közvetítő eszköz létrehozása, amelyen keresztül az uniós források eljuthatnának a háztartásokhoz. Ilyen állami alapok ugyanakkor több országban, évek óta működnek. A kormánynak évek álltak rendelkezésére, hogy felállítsák azt az uniós pénzek fogadására alkalmas rendszert, amely által uniós pénzekkel lehetne segíteni a 4 millió magyar háztartás rezsiköltségeinek csökkenését. Ha ez nem történik meg a mostani, és egyben utolsó uniós fejlesztési ciklusban, akkor a hatalmas hazai épületállomány felújítása beláthatatlan időkre halasztódik el.
A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés.