Nyílt levél Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének
Tisztelt Elnök Asszony!
Az Országgyűlés előtt van a Kormány által beterjesztett, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló H/9173 számú országgyűlési határozati javaslat. A paksi atomerőmű új blokk(ok)kal való bővítéséről döntő folyamat már eddig is nélkülözte a társadalmi és szakmai egyeztetést, illetve egyéb, parlamentáris demokráciákban megszokott formaságokat. Jelenleg úgy tűnik, az antidemokratikus döntéshozatal kiterjed a Parlamentre is.
A magyar energetikát 70 évre bemerevítő döntést egy bizonytalan politikai helyzetben hozna meg a Parlament. Ön mindig a környezeti érdekek elkötelezettje volt, amelyet számos tisztsége mellett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnökeként is következetesen képvisel.
A javaslat, jogi és formai szempontból alkalmatlan arra, hogy az Országgyűlés tárgyalja. A javaslat ugyanis félreértelmezi az 1996. évi CXVI. törvény vonatkozó szakaszát, mivel nem ahhoz kéri az Országgyűlés hozzájárulását, mint amihez a törvény értelmében kellene. Továbbá, a javaslat hivatkozik a 40/2008. (IV.17.) OGY határozat 12. f) pontjára, ám az abban foglaltakat a Kormány nem teljesítette: a javaslat nem mutatja be az elvégzett megalapozó munkát, nem tartalmazza a fenti határozat által megkövetelt részleteket. Ezen túlmenően, a javaslatnak a téma súlyához képest bántóan rövid indoklását számos súlyos, tartalmi és egyéb hiányosság és hiba jellemzi.
Összefoglalóan kijelenthető, hogy a Kormány a vonatkozó jogszabályok semmibe vételével, érdemi, tisztességes tájékoztatás és döntés-előkészítő anyagok hiányában arra kívánja felhasználni az Országgyűlést, hogy egy „biankó csekk” kitöltésével asszisztáljon egy megalapozatlan, óriási állami beruházáshoz.
Álláspontunkról levélben tájékoztattuk a Gazdasági Bizottság tagjait, illetve érveinket személyesen is előadtuk a Bizottság 2009. március 18-án megtartott ülésén. A megfogalmazott észrevételeket azonban mind a Bizottság tagjai, mind a jelen lévő energiaügyi miniszter érdemi válasz nélkül hagyták.
Tájékoztatom Önt arról is, hogy a Miniszterelnökhöz 2009. február 17-én és 18-án küldött leveleinkben feltett kérdéseinkre mindmáig nem érkezett válasz a válaszadónak kijelölt Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból, amely ezzel megsértette az 1992. évi LXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit.
Levelünkben foglaltakat Felsmann Balázs, a gazdasági minisztérium volt, energetikát felügyelő államtitkára által készített tanulmány alábbi megállapítása is alátámasztja:
„Összefoglalóan meglátásunk szerint a jelenlegi helyzetben a magyar Országgyűlés nincs időnyomás alatt. Egy elsietett újabb parlamenti határozat helyett egy, a jelenleginél szélesebb közgazdasági, szakmai döntés-előkészítési folyamat után indokolt felelős álláspontot kialakítani az atomenergia jövőbeli fejlesztési koncepciójáról.”
Az ország érdekei azt kívánják, hogy a határozati javaslatot ne fogadják el, és a döntést csak egy mindenre kiterjedő, komplex vizsgálat alapján hozzák meg. Mindezek miatt kérjük az Elnök Asszonyt, hogy tegyen lépéseket a Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve integritásának védelme, tekintélyének megóvása érdekében.
