2008: Új időszámítás az éghajlatváltozásban

 
A Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatban már megszokhattuk, hogy nagyon sok dátumot kell megjegyeznünk. A Jegyzőkönyvet 1997. december 11-én írták alá, majd a hosszú ratifikációs időszak után 2005. február 16-án léphetett életbe. A harmadik, nem kevésbé fontos dátum az idei esztendő első napjához kapcsolódik: ekkor vette kezdetét a jegyzőkönyv ún. vállalási időszaka, azaz mostantól minden tonna üvegházhatású gázzal el kell számolnunk. Ezzel a korábban életbelépett jegyzőkönyv a gyakorlatban is megkezdi működését, minden rögzített mechanizmus él már, minden élesben működik.
 
Szintén ezen a napon, a Kiotói Jegyzőkönyv időszakához igazítva indult el a második kereskedési időszak az EU kibocsátásjog-kereskedelmi rendszerében. Ezzel véget ért az első időszak, és a mélyrepülésben lévő EUA (=1 tonna szén-dioxid kibocsátásának ára) ismét magasba emelkedett (1 eurócentről 22 euróra!), lehetőséget adva ezáltal arra, hogy a piaci folyamatokban ismét megjelenjen a kibocsátások költsége is. Mint arról korábban beszámoltunk, ez nagy részben betudható annak, hogy a Bizottság tavalyi döntéseinek értelmében várhatóan komolyabb hiány alakul majd ki a piacon. Ez érezhető az egyre növekvő kereskedési volumenben is, egy-egy forgalmasabb napon már a teljes magyar kiosztás tizedének megfelelő kibocsátási egység cserél gazdát.
 
Nemzetközi szinten a Balin elfogadott útiterv értelmében az idén négy alkalommal is tárgyalások folynak majd a 2012 utáni időszakban foganatosítandó csökkentési célkitűzésekről, és azoknak minden részletéről, valamint a téma továbbra is napirenden lesz a G8-ak találkozóján. Miután az ausztrál példa megmutatta, hogy minőségi változást hozhat egy választás, az idei amerikai elnökválasztási kampányban is fontos helyet tölthet be az éghajlatváltozás kérdése.
 
Az Európai Unió országai számára január 23-án derül ki, hogy a tagállamok milyen arányban osztoznak majd a 2007-es tavaszi tanács által kitűzött 20, illetve 30%-os kibocsátás-csökkentési célokban. Ebben az évben adminisztratív szempontból is véget ér az EU-ETS első időszaka, így már az információk teljes birtokában értékelhetjük azt.
 
Magyarországon még a tavasszal célegyenesbe ér a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, várhatóan az Országgyűlés a tavaszi ülésszak során elfogadja a dokumentumot. Közben már megindul a cselekvési programok előkészítése is. Ennek egy megelőlegezett mozzanata, hogy az idei költségvetési törvénybe már bekerült, hogy a nemzetközi kibocsátás keretében érkező bevétel a zöld beruházási rendszer keretei között már mind kizárólag kibocsátáscsökkentésre fordítható. Ezzel a térségben elsőként hazánk vált képessé az efféle források szabályszerű fogadására.