Forgassák vissza az önkormányzatok az energiamegtakarításaikat egyablakos tanácsadási szolgáltatásba!
Interjú Czabarka Mihállyal, a Projectdoctor Kft. ügyvezetőjével és alapítójával
1. Bemutatkozna röviden?
Czabarka Mihály, ügyvezető, a Projectdoctor Kft. alapítója vagyok, társasházi egyablakos tanácsadó, beruházás lebonyolító, gépészmérnök, közgazdász, társasházkezelő, nagyberuházási projektmenedzser. 1992-2022 között társasházi közös képviseletet láttam el, a kezdetekben társasházkezelő cég ügyvezetője lettem. Dolgoztam kereskedelmi bankban társasház finanszírozási területen, majd területfejlesztési cégnél és újépítésű társasházak létrehozásában is részt vettem. Az ott megismert szakembergárdát és kapcsolatokat később a panelfelújításoknál tudtam kamatoztatni. 2001-től, a Panelprogram kezdetétől társasházak korszerűsítését végzem: energetikai felújítást, tervezést és lebonyolítást egyszemélyes, egyablakos ügyintézésben. Kivitelezést nem vállalok. Végzek társasházi felújítással kapcsolatos kutatásokat (LEAF projekt, RetrofitHUb, ESCO és EPC vizsgálata), tanulmányokat, szakcikkeket írok ebben a témában és konferenciákon előadást tartok társasházaknak.

2. Mesélne az egyablakos szolgáltatásáról (one-stop shop, OSS)?
2001-ben indítottam el az egyablakos tanácsadó szolgáltatásomat (OSS). Egy piaci résben, organikusan, minták, és támogatás nélkül építettem fel magam akkor, amikor még szakirodalma sem volt Magyarországon a társasház korszerűsítéseknek. Küldetésem, hogy fenntartható módon csökkenjenek a társasházak rezsiköltségei. Folyamatosan keresem az innovatív – műszaki, pénzügyi és szervezési – megoldásokat a társasház-felújítás területén. Üzleti modellem piaci alapon működik. Az OSS-tanácsadók sem állami, sem önkormányzati támogatásban nem részesülnek. A mérnöki tervezés, projektmenedzsment, beruházás lebonyolítás és a műszaki ellenőrzés költségeit a társasház fedezi. Bizonyos esetekben sikerdíjas konstrukcióban dolgozom. Olyan fenntartható üzleti modellt keresek-kínálok, fejlesztek, amely hosszú távon is pénzügyileg életképes marad a kiszámíthatatlan támogatások és a felújítási piac „stop-and-go” jellegű, hullámzó működése ellenére. Állandó szakértői csapattal dolgozom együtt, de ők nem az alkalmazottaim. A csapatban van értékesítő, műszaki felmérést és tervezést végzők (statikus, energetikus, építész), műszaki ellenőr, műszaki átvételért felelős, pályázatíró, adminisztrátor. A lakókkal, közös képviselőkkel, finanszírozó bankokkal magam tárgyalok.
3. Mi volt a város/régió szerepe az OSS létrehozásában?
2016-19 között segítettem Gulyás Istvánnak (Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesülete) a Zuglói Energiahatékonysági Tanácsadó Irodát (ZETI) szakmai üzemeltetésben, amely díjmentes felújítási tanácsot adott zuglói lakosoknak és vállalkozásoknak. Sikeres volt, de a következő polgármester megszüntette, mert a szűkülő anyagi forrásokat inkább önkormányzati ingatlanok felújítására fordította.

4. Tudna példákat mondani meglepő vagy nehéz reakciókra, kihívásokra?
Nagy kihívás különböző hátterű emberekkel foglalkozni, és többségüket meggyőzni a felújításról. Nehéz, hogy egyetértésre jussanak a lakók, mostanában nagyon megosztottak. Nagyon nehéz volt megélni, hogy 2014-15-ben fel akarták vásárolni a céget (ellenséges felvásárlás), adóellenőrzésekkel, ellehetetlenítéssel. Végül nem sikerült a felvásárlás, de az előző cégemet meg kellett szüntetni. Embert próbáló a jogszabályok folyamatos és turbulens változásához alkalmazkodni és az energetikai jogszabályok szigorodásához igazodni: a jelentős felújítás követelménye és rezsicsökkentés számottevően megdrágítja a felújítást.
5. 25 éve foglalkozik társasházak támogatásával, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek az OSS működésében?
2001-ben állami támogatási program indult a panelépületek felújítására, amely támogatta a hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét és a távfűtési rendszerek korszerűsítését. Ebben az időszakban számos épületfelújítást menedzseltem az OSS-modell keretében, a műszaki, pénzügyi, jogi, pályázati és adminisztratív feladatokat egyaránt lefedve. 2008-ban lépett életbe az első energetikai szabályozás, amely jelentősen szigorúbb követelményeket vezetett be. 2009 és 2015 között zajlott a panelprogram utolsó szakasza, amelynek során a legtöbb vonatkozó szabályozást – többek között az energiahatékonysági és tűzvédelmi előírásokat – átdolgozták. 2013-ban a kormány bevezette az általános rezsicsökkentést, amelynek eredményeként a lakossági energiaárak az EU-ban a legalacsonyabbak lettek. Ez jelentősen meghosszabbította az energetikai felújítások megtérülési idejét. 2014–2015-ben ellenséges cégfelvásárlási kísérlet célpontjává váltam. 2015 óta nincs állami támogatás a társasházak felújítására. Az ESCO- és PPP-finanszírozási modellek nem működtek ezen a piacon. 2016 és 2019 között a Zuglói Energiahatékonysági Tanácsadó Iroda működtetésében vettem részt.
6. Mik az OSS jelenlegi céljai, ambíciói?
Célunk, hogy a nehéz körülmények ellenére (rezsicsökkentés, társasházi támogatás hiánya) innovatív megoldásokkal minél több társasházat meggyőzzünk a felújításról. Nagyon jó dolog emberek életére hatással lenni, és a végén látni az elégedettségüket. Egyik szakmai sikerem a Hajdúságban történt, ahol a közös képviselőt nagyon nehéz volt meggyőzni a korszerűsítésről, de a sikeres felújítás végén kaptam tőle egy lovaglópálcát, ami azt mutatta, hogy jellemfejlődést okozott nála a közös projekt. Jó érzés továbbá a felújítás végén a közösségépítő ünneplésen részt venni, és fontosak a visszajelzések is: az egyik közös képviselő azt gondolta, hogy a jutalékokból fog tudni venni egy BMW-t. Ez nem történhetett meg, pár év múlva mégis ő ajánlott a szomszéd háznak, mint lebonyolítót.
7. Mely szabályozások nehezítik jelenleg a munkáját?
Az általános rezsicsökkentés és a rendkívül alacsony energiaárak. Emellett a vállalkozások és a háztartások energiaárai közötti különbség, valamint a távhőre alkalmazott eltérő áfakulcsok miatt nem megvalósítható, hogy a fűtéskorszerűsítéseket ESCO-finanszírozással hajtsuk végre. További nehézséget jelentenek a nagyon szigorú energetikai előírások, különösen a jelentős felújításokra vonatkozó követelmények. És a szűkös önerő, előtakarékosság a házakban.

8. Van valamilyen üzenete a szakmabeliek és a döntéshozók számára?
Az önkormányzatoknak érdemes a saját ingatlanjukon történt energiamegtakarítást lakossági tanácsadásra, OSS-re fordítani. Ha nem élik fel a megtakarításaikat, ezzel multiplikációs hatást érhetnek el. Továbbá érdemes a meglévő piaci, adott szegmensre specializált OSS-ek tudására, tapasztalatára építeni, mert ők ismerik a helyi problémákat, adottságokat és a működő lehetőségeket. A meglévő OSS-k be vannak ágyazva a részpiaci folyamatokba; enélkül nem lesz életképes egy OSS. További nehézség, hogy (társasház) felújítási támogatások hiányában nincs felújítási hullám, rendkívül nehéz egy OSS-t működtetni, eladni, hogy mivel foglalkozunk, milyen hozzáadott értéket nyújtunk. Mivel az önkormányzatok választási ciklusokban, jellemzően négy-öt éves időtávban működnek, nem biztos, hogy ideális rájuk bízni egy hosszú távú OSS működtetését. Hatékonyabb lehetne, ha egy bank hozna létre és működtetne ilyen szolgáltatást, hiszen egy helyen tudnának pénzügyi és műszaki tanácsadást nyújtani, és már most is országos hálózattal rendelkeznek. A saját kockázataik és ezzel felskálázható üzleti érdekeik is ezt kívánnák. Hiszen a közösségi finanszírozás (Crowdfunding), illetve a tőkekoncentráció (aggregáció) fontos pénzügyi szereplőiként ezzel bővülne a tevékenységük egy hagyományosan kockázatmentes piacon. A tanácsadási szolgáltatásokat akár a lakástakarék-szerződések lejáratához, vagy az uniós bankok és alapok nagy ügyszámot és értéket képviselő finanszírozási formáihoz is hozzá lehetne kapcsolni. Mert jelen fomájában nem bankszerű ajánlat egy-egy épület kézműves termékként való felújítása. Márpedig az OSS pont egy olyan biztonságot tud nekik nyújtani, ami állandó műszaki, projektvezetési és pénzügyi minőséget biztosít, ami ehhez elengedhetetlen. És bizonyíthatóan lakóépületek tartós energiahatékonyságát, megújuló energiával ellátását és elektrifikációját támogathatnák.
Az is kulcsfontosságú lenne, hogy az európai uniós támogatások közvetlenül érkezzenek az önkormányzatokhoz, végfelhasználókhoz, mert a magyar állam a támogatott és a támogatás közé helyezkedett: az elmúlt 10 évben eltérítette az épületfelújításokra szánt EU-s forrásokat (lakossági támogatásokat középületekre dedikálták; a Zöld Beruházási Rendszer kvótapénzeit az ország legnagyobb CO2 kibocsátó állami Mátrai Hőerőmű lignitet égetése során keletkező CO kvóta megváltására (ETS) költötték, a célzott lakossági EU-s támogatásokat 0%-os kamatozású, fekete doboz hitelekké alakították, amelyeket így főként napelemekre költöttek, a Norvég Alap pénzeit visszautasították). A jogállamisági aggályok miatt nem érkeztek RRF, vagy a Strukturális Alapok uniós forrása, holott ezekre sürgősen szükség lenne az energiaszegénység kezeléséhez, a klímavédelmi intézkedések támogatásához és az energiahatékonyság javításához.
Hasznos lenne az is, ha a felújítások után vissza lehetne igényelni az áfát. Miközben az új építésű ingatlanokra kedvezményes, 5%-os áfakulcs vonatkozik, a felújítási munkákra a normál, 27%-os áfát kell megfizetni.
9. Szeretne még valamit hozzáfűzni?
Érdemes lenne külön OSS-közösséget szervezni a társasházak támogatására, amely elkülönülne a családi házas OSS-ektől. Ez a különbségtétel azért fontos, mert a közös képviselők, társasházkezelők gyakran alulmotiváltak. Nem hiszek abban, hogy azonos ügyfélkörben, sémák nélkül, globálisan tud valaki eredményes lenni, mind a lakossági, társasházi, mind a vállalkozói, intézményi, állami szférákban. Főképp az eltérő tulajdonosi, döntéshozatali, érdekeltségbeli viszonyok, motivációs ösztönzők, rezsitarifák, szabályozások, finanszírozások, időtávok, megtérülések, stb. dzsungelének közepette. Az EU Peers projektben és más pályázatokban is olyan üzleti megoldásokat érdemes keresni, amely hosszútávon pénzügyileg fenntarthatóak. Mivel az építőipari árak folyamatosan emelkednek, célszerű a felújításokat minél előbb megvalósítani. Az ingatlanárak jelentős emelkedésével a beruházási költség az ingatlan teljes értékének egyre kisebb hányadát teszi ki, ami önmagában is ösztönző tényező lehet. Magyarországon ugyanakkor a jövedelmek emelkedése nem tartott lépést a felújítási és ingatlanárak növekedésével, illetve nagyon magas a magántulajdonú lakóingatlanok aránya.
Az EU Peers projekt (101120790 LIFE22-CET-EU Peers) az Európai Unió Life programjának támogatásával valósul meg.
