Most már biztos, a 1,5°C-os melegedést nem tudjuk elkerülni

A jelentés több lehetséges forgatókönyvet megvizsgálva arra jutott, hogy a Párizsi Klímaegyezményben rögzített, még biztonságosnak tekintett 1,5°C-os melegedést mindenképpen elérjük akár már 2030 előtt, de legkésőbb a 2030-as évek közepén. Még abban az esetben sem kerülhetjük ezt el, ha sikerül 2050-ra elérni a karbonsemlegességet, azaz, hogy a kibocsátott és az elnyelt szén-dioxid mennyisége azonos lesz. A jelenlegi emberi civilizációt már jelentősen terhelő és összeomlással fenyegető 2°C küszöbértéket az IPCC által vizsgált öt forgatókönyv közül kettő szerint sikerülhet elkerülni, de csakis abban az esetben, ha azonnal és drasztikusan csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Minden eddiginél biztosabb az összefüggés az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események között, amelyek egyes régiókban már most katasztrofálisak.  Az IPCC szerint a korábban 10 évente egyszer megjelenő heves esőzések ma 30 százalékkal gyakrabban fordulnak elő. Az aszályok tekintetében még jelentősebb ez a változás: 70 százalékkal gyakrabban fordulnak elő a korábban tízévente sújtó száraz periódusok, azaz 3-4 évente.

„Újra kell gondolni a tervezési és kivitelezési gyakorlatot e tekintetben. A 40-50 éves szabványok szerinti vízelvezető-rendszerek erre az új helyzetre nem adnak megfelelő műszaki választ. A vízelvezetés helyett vízvisszatartásra kell helyezni a fókuszt minden területen, így egyéni szinten is.” – mondja Pej Zsófia, az Energiaklub klíma programvezetője.

A nagyjából 3500 oldalas jelentés a csúcspontja a világ tudósai által végzett közel egy évtizedes éghajlatkutatásnak. A ma publikált anyag az eddigi legerősebb megfogalmazást használja az éghajlati válság leírására.

Mindeközben a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az emberi szén-dioxid-kibocsátás „2021-ben 1,5 milliárd tonnával ugrik meg – ez a második legnagyobb növekedés a történelemben, ami a Covid-19 világjárvány okozta tavalyi csökkenés nagy részét visszafordítja.” Az IPCC jelentése egyértelműen kijelenti, hogy a globális vezetőknek most kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását, mielőtt a halálos és költséges időjárási szélsőségek még súlyosabbá válnak.

Az Energiaklub a lassan őrlő globális malmok mellett a lakosság energiatudatosságában, illetve a vállalatok és az ipar cselekvőképességében látja a megoldás kulcsát: ahogy a fogyasztási és termelési, valamint közlekedési szokásainkkal előidéztük ezt az állapotot, úgy képesek vagyunk kedvező irányba fordítani a változást.

„A kormányzati és az egyéni cselekvések létfontosságúak az éghajlatváltozás kezelésében, de a vállalatoknak és azok vezetőinek a mai világban kifejtett befolyással és hatalommal még nagyobb szerepük van. Képesek arra, hogy ösztönözzék a politikai változásokat, alakítsák a fogyasztói preferenciákat, és gyorsan reagáljanak az éghajlatváltozás szükségleteire.  Az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépéshez elengedhetetlen, hogy a nagyszabású megoldások megszervezésére összpontosítsunk – egyéni, közösségi, nemzeti és globális szinten egyszerre szükséges tudatosan cselekednünk és felelősséget vállalnunk.” – teszi hozzá Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója.

Forrás: az IPCC honlap hibája miatt, jelenleg az CNN weboldalán érhető el https://edition.cnn.com/2021/08/09/world/global-climate-change-report-un-ipcc/index.html