Késik az épületek energetikai tanúsítványának hazai bevezetése

  A jogszabály megalkotására a kihirdetéstől számítva három év állt rendelkezésre, azaz legkésőbb 2006. január 4-ig életbe kellett volna léptetni. Magyarországon ehhez képest csak az irányelv 1-6 cikkeinek átültetése történt meg a 7/2006.(V.24.) TNM rendeletben foglaltak szerint, a 7-10 cikkek átvételére a mai napig nem került sor.   Éppen azon pontok átvétele késik, amelyek az épületek energetikai tanúsítványa megalkotásának kötelezettségét írják elő. Olajos emlékeztettet rá, hogy az ügyben az Európai Bizottság 2006. június 28-án indoklással ellátott véleményben már figyelmeztette Magyarországot a késlekedésre, a magyar kormány ugyanakkor a képesített és elismert szakértők hiányára hivatkozva további hároméves haladékot kért és kapott az irányelv 7., 8. és 9. cikkek rendelkezéseinek teljes körű végrehajtására, ami persze nem azonos a jogszabály megalkotásával.   A képviselő hangsúlyozta, hogy az épületek energiateljesítményéről szóló jogszabály alkalmazása kulcsfontosságú a hazai energiahatékonysági és energiatakarékossági erőfeszítések sikeressége és kormány által az üvegházhatású gázok kibocsátása terén vállalt csökkentési célok elérése szempontjából. Olajos levele végén a következő kérdésekre kért választ a minisztertől: Mi a késés valódi oka? Milyen stádiumban van jelenleg a vonatkozó jogszabály megalkotása? Mikor történik meg az uniós jogszabály hazai teljes körű átültetése? Milyen képesítésű szakértők fogják végezni az épületek energetikai tanúsítását és jelenleg hogyan áll ezen szakemberek kiképzése, minősítése? A leendő jogszabály fogja-e kötelezni - és ha igen, milyen formában - az érintetteket az épületek energetikai tanúsításának elkészítésére? Élnek-e az irányelv 12. cikkében foglalt lehetőséggel, amely szerint az Európai Bizottság segítséget nyújt a tagállamok részére az energiateljesítmény javítására szolgáló kampányok megszervezésében? (MTI)