Hatékony energiafelhasználás – a rászoruló családoknál is
Egy uniós javaslat szerint az energiafelhasználás szempontjából hatékony otthonok, illetve beruházások ezentúl nem csak azok számára lennének elérhetők, akik kellő anyagi forrással rendelkeznek ezek megvalósításához. Az Európai Bizottság legújabb javaslata értelmében ugyanis a Kohéziós Alapokból származó pénzeket a lakóépületek energiahatékonyabbá tételéhez is felhasználhatják majd a tagállamok. A támogatások fókuszpontjában ezúttal a rászoruló családok állnak.
Szegény családok, gazdag lehetőségek
A Strukturális és Kohéziós Alapokból a lakosság mindeddig lényegében ki volt zárva. A Bizottság most azt javasolja, hogy a tagországok ezekből a forrásokból olyan állami, regionális vagy önkormányzati programokat is támogassanak, amelyek révén az alacsony jövedelmű háztartások is csökkenthetik energiaszámláikat. Ilyen beruházás lehet többek között az épületek hőszigetelése, a kazáncsere, korszerű ablakok beépítése, vagy éppen a napkollektorok felszerelése.
Előnyök a klíma, a háztartások és a gazdaság oldalán
Ez az intézkedés egyszerre több haszonnal is járna: a hatékonyabb energiafelhasználás révén egyrészt csökken a háztartások energiafelhasználása, amely az éghajlatváltozás megfékezése és az energiaimport csökkentése miatt lényeges. Bár sokan alábecsülik a háztartások szerepét a klíma kérdésben, ne feledjük: hazánkban a lakosság felelős az ország energiafogyasztásának csaknem 40%-áért! Az éghajlatvédelem és az ellátásbiztonság mellett a Bizottság a szociálisan rászorulók helyzetén is javítani kíván a lépéssel, az állam és a háztartások is jobban járnak ugyanis, ha a rászorulók nem a rossz minőségű ablakokon, szigeteletlen falakon keresztül elpazarolt energiára fizetik ki az államtól kapott szociális juttatásokat. Az intézkedésnek nem utolsósorban az is célja, hogy az építőipar erősödése által lökést adjon a gazdaságnak, hiszen a beruházások révén élénkülne az energiahatékony és megújuló energiás technológiákat gyártó, forgalmazó és kivitelező vállalatok forgalma is.
Rendelkezésre álló források
A 27 tagállam eddig összesen 4,8 illetve 4,2 milliárd eurót (kb. 1000-1300 milliárd forint) hívott le a Kohéziós Alapokból megújuló energia- illetve energiahatékonysági beruházásokra, jelentős forrásokról van tehát szó. Magyarország 2008-ban 1,8 milliárd forintot fordított lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására, a szociálisan rászorulók azonban eddig nem jelentettek kifejezett célcsoportot. Remélhetőleg ezután a helyzet jelentősen változni fog, és nem csak a szavak és szabályozások, hanem a mindennapok szintjén, a háztartásokban is pozitív változásokat tapasztalhatunk majd.
