Elkészült Magyarország első erőműtérképe
Az Energiaklub elkészítette Magyarország első erőműtérképét, amely az energia és a környezetvédelem iránt érdeklődőknek a hazai erőműparkról közérthető formában képet ad.
A magyarországi erőművek nyilvános, de csak hosszadalmas munkával előkereshető adataiból összeállított interaktív térkép valójában a teljes hazai villamosenergia termelés 93,17 százalékát adó cégekről összegyűjtött, és könnyen hozzáférhető adatbázis. Az erőműtérkép a hazai nagyerőművek legfontosabb gazdasági, műszaki és környezetvédelmi jellemzőinek közlésére szorítkozik.
A térképből nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarországon a villamosenergia-termelés területileg meglehetősen koncentrált, és az erőműpark – Paksot leszámítva – csak az ország középső és északkeleti részére összpontosul. Az ország nyugati határvidékén illetve délkeleti területén egyáltalán nincsen 50 MW teljesítőképességet meghaladó erőmű.
A hazai termelőkapacitások döntő többségét az elmúlt években a korábbi tulajdonosról leválasztották, és egyenként privatizálták úgy, hogy az egyes részegységek más-más, többnyire külföldi befektető érdekeltségébe kerültek (RWE, AES, EdF, Electrabel, stb.). Az MVM ugyanakkor jelentős áramtermelő kapacitást tartott meg.
A magyar erőműpark 1950-60-as évekből származó szénerőművekkel és \'70-es évekből származó szénhidrogén tüzelésű erőművekkel, valamint a \'70-es és \'80-as években épült Paksi Atomerőművel jelentős mértékben elavult. Különösen korszerűtlenek – mintegy 700 MW beépített kapacitással – a széntüzelésű blokkok, melyek üzemeltetési engedélye 2011-2015-ben le is jár.
A hazai nagyerőművek átlagéletkora 20 év felett jár. Az ezekre jellemző hatásfok is hagy kívánni valót maga után: a nagyerőművek összesített hatásfoka 30-35 százalék, ami messze elmarad a kívánatos 50 százalék körüli értéktől.
Az emissziós kvóták és a tényleges kibocsátások egyenlege az első Nemzeti Kiosztási Terv idején (2005-2007) arra mutat rá, hogy a kvótaallokáció lényegében több milliárd forint bevételt hozott az erőművek számára. Ez tulajdonképpen – jelentős állami támogatás formájában – a megújuló erőforrások versenyképességét tovább csökkentette a hagyományos erőművekkel szemben. A jelenlegi kvóta-kiosztás mellett a kvótaár esetleges emelkedése is leginkább az erőművek bevételeit növelné, hiszen meglévő kvótafeleslegeikért magasabb piaci árat kapnának. Ugyanakkor a kiosztás módjának tervezett uniós szigorítása alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi helyzetet.
Az erőmű térképről készült részletes elemzésünk az erőműpark egészének vizsgálatát adja különböző szempontok szerint. Az elemzés itt tölthető le.
