Megérkezett a (szél)megváltás!

A klímacélok teljesülése a korábbi 41%-ról 48%-ra emelkedett, legnagyobb mértékben természetesen az energetika és a fenntartható, zöld közlekedés komponenseknek köszönhetően, amelyekre összességében a teljes forrás (5800 millió EUR) közel felét költeni tervezzük. Ez örvendetes, a korábbi tervben ez az arány csak kb. 35 százalék volt. A két komponens fejlesztései közel háromszor annyi forrást (2660 M EUR) fednek le, mint az eredetileg benyújtott tervben. Önmagában az Energetika komponenst tekintve még ennél is jelentősebb a változás, 4,75-ször annyi forrást allokáltak erre a témára, mint a tavalyi tervben.

Ennek megfelelően az Energetikai komponensben jelentős változások történtek, bár a célok nem változtak. Az eddig is meglévő reform és beruházások megmaradtak (kis tartalmi változásokkal), és több új reformmal (r) és beruházással (b) egészültek ki:

• A szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése (r)
• A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése (r)
• A hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása (r)
• Az energiahatékonysági programok eredményességének növelése (r)
• Hálózati energiatárolók telepítése átviteli- és elosztói engedélyes társaságoknál és energiapiaci szereplőknél (b)
• Okos mérés elterjesztése (b)

Lássuk kicsit részletesebben:

Áttörés a szélenergia hasznosításban

Ahogy már sajtóhírekből és egyes megnyilatkozásokból várható volt, de most már hivatalos tervben is rögzítve látjuk: a Kormány jelentősen csökkenteni fogja az új szélerőművek telepítését jelenleg ellehetetlenítő védőtávolsági szabályokat. Örömhír, hogy a korábbi ötletek ellenére nem terveznek teljesítmény-korlátozást sem: jöhetnek a legmodernebb turbinák!

A telepítésre kijelölt területek azonban sajnos csak az ország elenyésző területén vannak, kevesebb, mint 10%-án, nagyjából ott, ahol manapság is láthatók erőművek (lásd lenti kép). A szabályozási korlátot túl szigorúnak tartjuk, hiszen a meglévő, elavultabb turbinák is az európai átlagot meghaladóan termelnek, holott a jelenlegi szabály szerint NEM lettek volna telepíthetők: 100 méteres magasságban, ahol termelnek, nincs az elvárt mértékű szélenergia teljesítmény (460 W/m²).

kép: 460W/m2 szél-teljesítményű adottságokkal rendelkező területek Magyarországon (forrás: https://map.neweuropeanwindatlas.eu/)

Ahol még ennél is jobb ez a mutató, illetve ahol már vannak szélerőművek jelenleg is, ott könnyített rendszerben történhet majd az engedélyezési folyamat: 10%-kal rövidebb engedély-kiadási határidőkkel és jogi lehetőség a szakhatóságok állásfoglalásainak beszerzésére az engedélyezési eljárás megindítása előtt.

Egyszerűbb és gyorsabb engedélyek a nap- és szélerőműveknek

Az egyik reformnak köszönhetően általában is egyszerűbb lesz majd a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési folyamata: többek között egyablakos rendszert terveznek létrehozni 2023. április 1-től a nap- és szélerőművek létesítésében érdekelt befektetőknek. Szintén 2023. április 1-től a 0,5 MW beépített kapacitásnál nagyobb időjárásfüggő megújuló erőművek esetében az integrált engedélyt 75 napon belül meg kell adni, és ha ezen időszak alatt nem érkezik válasz a közigazgatás részéről, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

Javítani tervezik a hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságát és kiszámíthatóságát is.

Örömhír, hogy idáig is eljutunk: lesz arra is szabály, hogy az átvitelirendszer üzemeltető és az elosztótársaságok csak megkülönböztetéstől mentes módon és műszaki kritériumok alapján utasíthatják el a nap- és szélerőművek csatlakozási kérelmét. Azt hinnénk, hogy ez magától értetődik.

Várható továbbá, hogy a hálózati fejlesztésekkel párhuzamosan csökkenni fog a jelenleg érvényben lévő (2022-től telepítendő megújuló energiaforrásokból származó kapacitás legfeljebb 30%-ának megfelelő) kiegyenlítő kapacitás biztosítására vonatkozó követelmény.

Bevezetésre vár a terv szerint egy egyszerűsített eljárás, ami 0,8 kW teljesítményig (ez 1-2 db napelem) lenne alkalmazható, ha ez meglévő rendszert egészít ki. Az egyszerűsített eljárás eredményeként létrejövő regisztráció a már meglévő csatlakozási szerződés helyébe lép – ennek következményei nem egyértelműek.

Még idén várható a terv szerint tájékoztató esemény a csatlakozási eljárásokkal kapcsolatban.

2024 második felére legalább 8 000 MW, 2026 közepére legalább 10 000 MW új megújuló energia termelő kapacitás a cél.

Hálózatfejlesztés és energiatárolók telepítése

2026-ra a hálózat minden szintjén jelentős fejlesztések fognak végbemenni, cél 2 925 MW villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható, időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelő erőművi kapacitástöbblet biztosítása (2034 MW helyett, ami a tavaly leadott tervben szerepelt). Ez remélhetően véget vet majd a nemrég bejelentett napelem-stopnak.

A hálózat rugalmasságának biztosításához most energiatárolókra is kerül pénz, összesen 500 MWh mennyiségben. Az erre vonatkozó pályázat jövő év elején várhatóan meghirdetésre kerül a tervek szerint.

Okos mérés elterjesztése

Jó hír, hogy visszakerült a tervbe a téma: 290 680 db új, okos mérő felszerelése 2026-ra, de már 2024-re is több mint 200.000 a cél. A elosztó hálózati engedéllyel rendelkező társaságok (EON, MVM, Opus csoport) valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztési és Projektmenedzsment Kft. lehetnek a kedvezményezettek a majdani pályázatnál.

Kockázatot jelenthet a terv szerint, hogy a fokozódó villamos energetikai beruházások hatására átmenetileg hiány állhat elő a felkészült villanyszerelőkben.

Ehhez kapcsolódóan az átviteli rendszerirányító és az elosztótársaságok kialakítják a megfelelő informatikai infrastruktúrát, hogy képesek legyenek a telepített intelligens mérőórákból származó adatok összegyűjtésére és felhasználására. Az többek közt a rugalmas csatlakozási és üzemeltetési lehetőségek kidolgozására fogják felhasználni, azaz elindulunk a fogyasztás-oldali szabályozás és rugalmasság felé.

Utolsó az energiahatékonyság

Az energiahatékonyság, ahelyett, hogy első lenne („Első az energiahatékonyság elv”), megint háttérbe szorult: gyenge lábakon álló minimum-elvárást fognak beépíteni az egyéb uniós forrásokból (társ)finanszírozott felújítási támogatási programokba: a lakó-, vállalati és középületek energiafogyasztásának legalább 30%-os csökkentését kell elérni. A semminél valóban jobb, de ahhoz képest, hogy milyen hatalmas és komplex feladattal állunk szemben, gyenge. Erőteljesebb reform is kiférhetett volna a csövön: pl. ezek a pénzek fókuszáljanak a legrosszabb hatékonyságú épületekre és/vagy konkrét minimum szint (pl. CC) meghatározása, amire fel kell újítani. De legalábbis ennek az elvárásnak a feljebb vitele hasznos lett volna legalább 40 százalékra.

A 2021. májusban benyújtott terv jóváhagyása azév júliusában lett volna aktuális, de mostanáig váratott magára. Kellett is az idő, mert a terv, melyet 2022. decemberében nyilvánosságra hoztak, sokkal bővebb, mint a benyújtott. Sajnos a társadalom, de még a HET Monitoring Bizottság sem ismerhette meg menet közben, és nem véleményezhette az új verziót. De legalább már jóvá van hagyva.