Épületek


Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40%-a épületeinkhez köthető, vagyis ennyit használunk otthonaink fűtésére, vízmelegítésre, világításra, főzésre, tévénézésre stb. A magyar lakóépület-állomány igen öreg, korszerűtlen: a négymillió otthon közel háromnegyede felújításra szorul.

Energiahatékonysági beruházásokkal, azaz nyílászárócserével, külső hőszigeteléssel, a fűtési rendszerek korszerűsítésével országos szinten a háztartásokban felhasznált összes energia több mint 40%-a, 152 PJ megtakarítható lenne

Magyarországon a lakóépületekben rejlik a legnagyobb megtakarítási potenciál. Ezt támasztja alá a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számítása is, amely a 2020-ig kitűzött 49 PJ megtakarításból 40PJ-t a lakóépületek korszerűsítésével kíván elérni.

Otthonaink energiahatékonysági korszerűsítése a legjobb befektetések egyike: jobb hozammal számolhatunk, mint a bankbetétek esetében.

Az épületenergetikai követelmények folyamatosan szigorodnak. Közintézmények esetében már 2015-től, magántulajdonú ingatlanok esetében 2018-tól el kell érni a jogszabályban meghatározott szigorúbb követelményeket: jobb hőszigetelésű falakat, nyílászárókat kell, hatékony kazánokat kell alkalmazni.

2021-től életbe lép az ún. közel nulla energiaigényű követelmény, amely azt jelenti, hogy az épületek építésekor még szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelni, és megújuló energiát is alkalmazni kell. Mindez a háztartások számára kedvező, hiszen az épület és a termékek élettartama alatt így annyi energia takarítható meg, ami kifizetődővé teszi a kicsivel magasabb kezdeti beruházási költséget.

Felméréseink szerint évről-évre a lakosság egyötöde tervezi, hogy felújítja otthonát a közeljövőben. A felújítást tervező háztartások közül tízből négy a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. A felújítást elvégző háztartások több mint háromnegyede a vártnak megfelelő, vagy annál is nagyobb megtakarítást ért el a korszerűsítésnek köszönhetően.

Felméréseink szerint a magyar lakosság számít az állami támogatásokra otthonai felújításához: a háztartások kétharmada támogatás híján nem képes belevágni a korszerűsítésbe.

A beruházások állami támogatása a nemzetgazdaság és a társadalom számára is jelentős hasznot hajt: egy 5 éven át futó, évi 50 milliárdos összeggel működő támogatási program alatt évente ötvenezres nagyságrendű új munkahely keletkezne. A termékek és a munkaerő után fizetendő adók miatt a költségvetés számára több milliárdos pluszbevétel keletkezne, már a program első évében.

A lakóépület-állomány korszerűsítése a leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja az energiafüggőség csökkentésének, a klímavédelmi célok elérésének. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke - ez a valódi rezsicsökkentés.