Korrupció


Akié az energia, azé a hatalom.

Az energiaszektor fontos célpontja a korrupciónak. Egyrészt rengeteg pénzről van szó: az atomenergia a legnagyobb üzletek közé tartozik az űrkutatás és a hadiipar mellett. Másrészt a kormányzati intézmények kulcsszerepet játszanak az energiaszektor szinte minden ágazatában, és ez önmagában növeli a korrupció kockázatát.

Az Energiaklub 2010 óta szisztematikusan tárja fel és írja le a korrupció megjelenését az energiaügyekben. Magyarországon először foglalkoztunk az állam foglyul ejtésével (state capture) az energetika területén.

A korrupció egyszerűen megfogalmazva a hatalomnak magánérdekek elérésére irányuló használata. Minden beruházásnak vannak korrupciós kockázatai – akkor is, ha erről a döntéshozók nem akarnak tudomást venni.

Korrupt kormányok előnyben részesítik a centralizált, tőkeintenzív gigaberuházásokat, hiszen nagy korrupciós nyereségre lehet így szert tenni. Az atomerőmű-építés ennek iskolapéldája, főleg, ha az állam nem csak szabályozóként, hanem megrendelőként is meghatározó szereplő – mint Paks II esetében. Mindezt súlyosbítja, ha a döntések a nyilvánosság szinte teljes kizárása mellett történnek.

A korrupciót növeli, ha időben minél inkább elhúzódó projektekről van szó: miközben a korrupcióból származó jövedelemhez hamar hozzá lehet jutni, a beruházás költségeit minél inkább szét lehet teríteni. Egy atomerőmű-építés gyakorlatilag az elképzelhető leghosszabb építési projekt napjainkban. Bulgáriában az atomerőmű-építés több mint húsz éve zajlik, és az eredménye mindeddig egy betonplacc, néhány épülettorzó és többszázmillió euró kár.

Az atomerőmű-építéshez hasonló beruházások tankönyv szerint is magas korrupciós kockázatokat rejtenek magukban. Szakértők szerint az ilyen nagy projekteknél 10-15%-os korrupciós veszteségről beszélhetünk. Paks II. esetében tehát 400-600 milliárd forintra is rúghat a közvetlen korrupciós jutalék. Vagyis a 4-es metró teljes költségénél is több pénz tűnhet el a projektből, és vándorolhat magánzsebekbe.

Mindezzel szemben a megújulós beruházások jellemzően kisebb léptékű, decentralizáltabb, vagyis demokratikusabb, átláthatóbb, piaci körülmények között megvalósuló projektek.

Az állam foglyul ejtése a korrupció egy speciális formája. Azt jelenti, hogy magánszereplők, érdekcsoportok képesek befolyásolni a jogalkotást, az állami politikák alakítását, s a közösség erőforrásait magáncélok kielégítésére fordítják. Ezek lehetnek belföldi, vagy külföldi állam érdekeit képviselő és közvetítő gazdasági szereplők egyaránt.

Paks II esetében komolyan felmerül a kérdés, hogy a magyar állam ura-e saját döntéseinek, vagy politikai kényszerpályán mozog? Ha utóbbi, akkor kijelenthetjük, hogy energetikai és politikai szempontból foglyul ejtésre került (illetve hagyta magát foglyul ejteni). Mindez igen súlyos biztonsági és energiabiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.