Paks


A paksi atomerőmű jelenlegi négy működő blokkja 1969-1987 között épült. A blokkok teljesítménye egyenként 500 MW. Az atomerőmű 2014-ben a Magyarországon termelt áram kb. felét adta. 

A paksi atomerőmű tervezett élettartama végére ért, 2003-ban már be kellett volna zárni, de a parlament meghosszabbította az üzemidejét. A meghosszabbított engedélye 2032 és 2037 között jár le.

2014. január 14-én titokban és váratlanul, hatásvizsgálat, tender, parlamenti vita és felhatalmazás nélkül született megállapodás Magyarország és Oroszország között új nukleáris blokkok építéséről Pakson.

A nemzetközi szerződés részletei, a háttértanulmányok, a döntést megalapozó dokumentumok vagy hiányoznak, vagy nem megismerhetők, titkosak. Egy bírósági ítélet tanúsága szerint soha nem készültek el azok a tanulmányok, amelyek alátámasztanák a beruházás indokoltságát. 

A Paks II beruházás becsült költsége 12,5 milliárd euró, vagyis kb. 4000 milliárd forint. Ebben nincsenek benne a projekt működéséhez elengedhetetlen járulékos beruházások, az extra biztonsági intézkedések, és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei.

Ebből 10 milliárd euró Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitel, melynek kamatlába 4-5% (forrás). A maradék 2,5 milliárd eurót magyar önerőből kellene finanszírozni. Az új blokkok magyar állami tulajdonban lennének, és teljes költségét a magyar központi költségvetés fedezné.

A tervek szerint a két új paksi blokk üzembe helyezése 2023 végén, 2024 elején kezdődhetne el.

Atomerőművet építeni a világon mindenütt elképesztően drága. A legvalószínűbb forgatókönyvek szerint a Paks II projekt súlyosan veszteséges lesz. Üzleti értelemben csak akkor térülne meg, vagyis akkor lenne nyereséges, ha tartósan egy irreálisan magas áron lehetne eladni az áramot. Ez a jelenlegi nagykereskedelmi áramár kb. a dupláját jelentené.

Számítások szerint csak úgy tudna életben maradni PaksII, ha folyamatosan támogatást kapna a költségvetésből. E szerint a magyar államnak, azaz a magyar adófizetőknek húsz éven keresztül évente kb. 100 milliárd forintot kellene pumpálnia a vállalatba, mert a várható bevételek nem lesznek elegendőek a működésre és az orosz hitel részleteinek fizetésére.

Az atomerőművi termelés a legkockázatosabb és legveszélyesebb áramtermelési mód. 100%-os biztonság nem létezik. Biztonsági szakértők szerint a sejtszerű terrorszervezetek számára bármely ország, és bármely atomerőmű potenciális támadási célpont lehet – Európában is. Pakisztánban 2007-2008 során háromszor kíséreltek meg támadást terroristák atomerőművek ellen. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1266 olyan esetről tud, amikor nukleáris anyagokat jogellenesen szállítottak a világ 99 országában.

Az atomerőművek súlyos veszélyt jelentenek a környezet számára. A kiégett fűtőelemek tárolása a világon sehol nem megoldott: több százezer évig sugárzók maradnak. Szerte a világban csak ideiglenesen tárolják azokat. A radioaktív hulladékot a nemzetközi szabályozás értelmében ott kell elhelyezni, ahol keletkezett. A magyarországi hulladékot Magyarországon.

Magyarországon a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba tervezik. Arra azonban nincsenek nyilvános kutatási eredmények, hogy a tároló valóban képes-e befogadni az extra mennyiségű hulladékot. A nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésével kapcsolatos érdemi kutatások még el sem kezdődtek.

A fosszilis energiahordozók döntő részét, kb. 70%-át importáljuk. A kőolaj- és földgázimport döntő része Oroszországból, orosz felügyelet alatt álló csővezetékeken keresztül érkezik Magyarországra. Az atomerőmű fűtőelemeit szintén Oroszországból vásároljuk – jelenleg is, és Paks II esetén is így lenne. Oroszországtól való függőségünk semmivel nem csökkenne, sőt. Az orosz hitel gazdasági függőséget is teremtene.

Magyarország jövőbeli energiaigényének fedezéséhez nincs szükség atomerőműre. Az Energiaklub és a német Wuppertal Institut közös energetikai szimulációjának eredményei szerint Magyarországon a termelt áram 80%-a is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is biztonságosan elláthatóak maradnak.