Paksi bővítés: a fogyasztók fizetik majd meg az árát

"Látszólag senkit nem érdekel 3000 milliárd forint sorsa, miközben néhány milliárdos tételekről vérremenő viták folynak a parlamentben." Az Energiaklub "Paksi bővítés - kényszerek és kockázatok" című rendezvényének összefoglalója.

"Reálisan 2075-ig működhetnek majd az új paksi blokkok: ki tud így politikai döntéseket hozni, lehet, hogy többségünk már nem is él akkor" - kezdte előadását Perger András. Az Energiaklub programvezetője szerint Paks több évtizedes beruházást jelent, az ára pedig meghaladja a 3000 milliárd forintot. Ugyanakkor egy atomerőműnek nincs piaci ára, annyiba kerül, amennyiért végül felépítik; sőt, az Energiaklub becslései szerint a beruházás költségei meg fogják haladni a jelenlegi számokat is. Az előrejelzések készítését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ a tervezett bővítés részleteiről. "Látszólag senkit nem érdekel 3000 milliárd forint sorsa, miközben néhány milliárdos tételekről vérremenő viták folynak a parlamentben".

Perger szerint nem világos, ki és mikor hoz végső döntést a bővítésről, és egyáltalán nem tisztázott a finanszírozás kérdése sem, honnan lesz Magyarországnak 3000 milliárd forintja. 2009-ben parlamenti határozattal megkezdődhettek Paks II előkészületi munkálatai. Az Energiaklub az eltelt idő alatt számos adatigénylési pert nyert meg, alkotmánybírósági beadványt írt és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához, Fülöp Sándorhoz fordult jogorvoslatért. "Az atomerőmű építése nem pusztán műszaki kérdés. Nem lehet ráhagyni a politikusokra, a szakemberekre: igazi politikai, közéleti témáról van szó" - mondta Perger.

Az Energiaklub által tartott vitán felszólalt Martin Bursik, volt cseh környezetvédelmi miniszter, a Cseh Megújuló Energia Kamara elnöke előadásában kiemelte a kelet-közép-európai régió sajátosságát: ahogy Csehországban, úgy Magyarországon sincs társadalmi vita az atomenergiáról, és a posztszocialista országok nukleáris energia felé irányuló attitűdjét jellemzően meghatározza a több évtizednyi orosz befolyás. Bursik megemlítette a jelenleg is folyamatban lévő európai nukleáris beruházásokat, hangsúlyozva a műfaj gazdasági és pénzügyi kockázatait és kiszámíthatatlanságát. Bursik szerint minél több megújuló energiaforrást vonunk be a villamosenergia-termelésbe, költségarányosan annál alacsonyabb termelési költségekkel számolhatunk.

Deák András, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, Oroszország szakértő, az orosz nukleáris vállalat, a Roszatom lehetséges beruházásnak következményeit értékelte. Számos piaci és anyagi kockázat mellett hangsúlyozta a tárgyalási stratégiák fontosságát: "Kérdés, hogy Magyarország képes lesz-e helytállni az erős orosz alkupozícióval szemben és a politikai döntéshozók következetesek tudnak-e maradni a következő évtizedekben, ha már a vonzó tender kiírása is kihívás lehet. Kínos lenne, ha az oroszokon kívül nem jelentkezne más beruházó." Deák hangsúlyozta, hogy "az ördög a részletekben van, Magyarország a menedzsmenten (kivitelezés, engedélyeztetés, csúszások következménye stb.) bukhat sokat, ráadásul az oroszok sokkal tapasztaltabbak nukleáris projektek kihelyezésében, mint mi a megvalósításban."

A rendezvényt a Heinrich Böll Alapítvány támogatta.