MULTIPLY Közös Európai Tudásmegosztó Konferencia: 6 ország, 42 önkormányzat, 24 előadás

Megújuló energiahasznosítás, energiahatékonyság, közlekedés és közösségi részvétel. Ezek voltak az egész napos MULTIPLY Európai Tudásmegosztó Konferencia központi témái, mely során projektben résztvevő 6 ország önkormányzatai osztották meg egymással jó példáikat és tapasztalataikat. Az eredetileg Olaszországban, személyes formában tervezett rendezvényre végül online kerülhetett sor, ami kiegészült egy egyedülálló virtuális platformmal is, visszaadva kicsit a résztvevők számára a személyes találkozás érzését.

Az Európai Tudásmegosztó Konferenciára 04.16-án került megrendezésre, melynek főszervezője a MULTIPLY olasz partnere, a Legambiente volt.  A rendezvény azzal a céllal valósult meg, hogy a MULTIPLY projekt 6 országban zajló tudásmegosztó rendezvényeit egy újabb szintre emelje, és a 42 résztvevő önkormányzat nemzetközi szinten is meg tudja egymással osztani dekarbonizációhoz hozzájáruló és integrált szemléletű településfejlesztési jó példáit és tapasztalatait.

A konferencián 4 témában, a megújuló energiahasznosítás, energiahatékonyság, közlekedés és közösségi részvétel kérdéseiben összesen 24 magyar, osztrák, olasz, lengyel, német és svéd önkormányzat előadása hangzott el a nap folyamán. Az előadások teljes terjedelmükben visszanézhetők két részletben: az megújuló energia és energiahatékonyság szekció, a közlekedés és közösségi részvétel szekció.

Az online rendezvény különlegessége volt, hogy a MULTIPLY önkormányzatainak a Zoom konferencián túl rendelkezésre állt egy egyedülálló virtuális platform, mellyel a szervezők a személyes találkozó benyomását szerették volna visszahozni. A platformon az önkormányzatok szabadon ’járhattak’ az egyes országok standjai között, ahol országonként bővebb információt szerezhettek a résztvevő önkormányzatokról a kiállított virtuális poszterek segítségével.

 Kép: A magyar MULTIPLY önkormányzatok standja a virtuális platformon

A konferenciák kávészüneteinek kötetlen ismerkedési lehetősége ugyan pótolhatatlan, a platform ezt is megkísérelte megidézni. A résztvevők belépve a ’Kávézóba’ az asztalokhoz ’leülve’, egy-egy érdekességet találhattak az országokról: például a magyar konyha jellemzőit, az olasz Aperol Spritz titkát vagy az osztrák Sacher torta receptjét. A pulthoz lépve pedig rendelkezésre állt egy Google Meet szoba, ahol ugyan a számítógép előtt ülve, de lehetőség volt egy közös online kávézásra a chatszobába belépve.

Kép: A virtuális kávézó

 Az egész napos konferencia során rengeteg érdekes megoldás hangzott el arra vonatkozóan, hogy az egyes önkormányzatok adottságaiktól, szabályozási és jogi környezettől függően hogyan igyekeznek minél inkább fenntartható energiagazdálkodást és közlekedést megteremteni településükön, a folyamatba lakosaikat a lehető leginkább bevonva.

Az első szekcióben a megújuló energiahasznosítás jó példáit mutatta be - Perchtoldsdorf (Ausztria), Ajka (Magyarország), Örebro (Svédország), Montechiarugolo (Olaszország), Bydgoszcz (Lengyelország) és Recklinghausen (Németország) önkormányzata. A német Recklinghausen 100% megújuló energia alapon előállított hőenergiával ellátott Hillerheide nevű városnegyedét bemutatta be, melyet egy korábbi 34 hektáros lóversenypálya köré alakítottak ki egy 1000 lakásos lakónegyeddel és rekreációs központtal. A negyedben a megújuló energia alapú hőenergiát egyrészt a zajvédő falakra szerelt napkollektor rendszerek, a tóvá alakított lóverseny pálya mélyére szerelt geotermális gyűjtőberendezés és a tó vize biztosítja. A hőenergia fenntartható megoldásai kiegészülnek még a társasházakra szerelt napelemes rendszerekkel, hőszivattyús berendezésekkel és napelemekkel fedett parkolókkal, melyek e-autó töltési lehetőséget is kínálnak. Az olasz Montechiarugolo városában a gazdaság mozgatója a helyi paradicsom és tejipar, utóbbinak köszönhetően a település méltán híres a permazán sajtjáról. A település rájött, hogy a szarvasmarha tenyésztés során keletkezett melléktermék akár energetikailag is hasznosítható, így helyben termelt biometán előállításával megújuló energiával szolgálják ki a helyi mezőgazdaságot és közlekedést.

Az energiahatékonyság részben többek között a svéd Örebrö Tamarinden nevű kerülete is bemutatásra került, amely híres a ’legokosabb svéd városrész’ elnevezésről. A kerület célja, hogy energiaellátását minél inkább helyben termelt energiából biztosítsa, minél hatékonyabban felhasználva azt, ezt elsősorban a társasházakra szerelt napelemes rendszereik közötti összekapcsolással érik el, mely az országban, de Európában is egyedülálló megoldásnak tekinthető. A rendszerek valós időben és helyben történő energiafelhasználását egyrészt az egymással való összekötésük és a kiegészítő akkumulátoros tárolók biztosítják. A kerület emellett követendő példa az autóhasználat visszaszorításában is: parkolóhelyeiket kizárólag a város északi részére helyezték, a kerület többi részét teljesen autómentesre alakítva, illetve azokon kizárólag elektromos közösségi autó használatot kínálva. A kerület energiahatékonysági megoldásainak hála 2005 óta felére csökkentette a villamos energiafogyasztását, ezzel jelentős költségeket megtakarítva a lakosok számára, a lakóépületek értékét pedig jelentősen megnövelve. Utóbbi egyértelmű jele annak, hogy a lakosok felismerik, az okos városrész nem csak energia megtakarítást kínál, de egy jóval élhetőbb környezetet is.

Az ebédszünet után a fenntartható közlekedési megoldások bemutatása következett, melynek területén több szempontból is élen jár az osztrák Weiz önkormányzata, mely annak ellenére, hogy viszonylag kis lélekszámú, mindössze 11.000 lakosú település, számos jó példával szolgál. Hallhattuk többek között, hogy ösztönzik a lakosokat, hogy gépjárművük helyett gyalogosan vagy kerékpárral közlekedjenek: egyrészt kiépítettek egy gyalogos és kerékpáros számláló 3D kamerás rendszert, melynek eredményeit szemléletformáló céllal be is mutatják (lásd a képen alább). Emellett, mivel a városon belül a legfontosabb csomópontok 5-10 percen belül megközelíthetők, így szintén a gyalogos közlekedés népszerűsítésére kialakítottak direkt a helyi lakosok számára egy egyszerű jelmagyarázattattal ellátott térképet, melyen az egyes csomópontok közötti távolságok is jelölésre kerültek. Nagy hangsúlyt fektet emellett a település vezetése kerékpárhasználat elterjesztésére: az önkormányzaton belül minden részleg kapott 1-1 kerékpárt, melyeket a dolgozók a munkájukhoz kapcsolódó, településen belüli utazásaikhoz igénybe vehetnek. Emellett Weizben széles körben rendelkezésre áll kerékpár kölcsönzési lehetőség; 13 kölcsönzői állomásból 99 kerékpár bérelhető, melyből 36 elektromos rásegítésű. De hasonlóképpen lehetőség van 3 e-autó kölcsönzésére is, melynek beszerzése és fenntartása az önkormányzat és egy helyi vállalkozás együttműködésével valósulhat meg.

Képek: A gyalogos és kerékpáros számláló és a gyalogtérkép, Forrás: Barbara Kulmer: Sustainable mobility in a small town, is it possible?


Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőjének!
Győri Kata [email protected]