In memoriam Csernobil – 30 éve történt a világ eddig legsúlyosabb nukleáris balesete

1986. április 26. - A csernobili atomerőműben történt baleset emberek millióinak életét változtatta meg a Földön. 

Alapjaiban rengette meg az emberek atomenergiába és a tudományba vetett hitét, és véget vetett az atomkorszaknak. A szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. 

 

Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé –minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük.

 

Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa.

 

Az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb. Kisfilmünket azzal a céllal készítettük el, hogy ezt a párbeszédet elősegítsük, a magyar családokban és az egész magyar társadalomban egyaránt.

 

A filmet a csernobili áldozatok emlékének ajánljuk.

 




Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa.

 


NÉHÁNY ADAT CSERNOBILRÓL

- Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük a világ legtermékenyebb mezőgazdasági területei is. 

- A robbanást követő hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak. 

- Az erőmű körül egy állandó 30 km-es „halálzónát” jelöltek ki, ahol tilos emberi lakóhelyet létesíteni. 

- Röviddel a robbanás után Ukrajnában és Belorussziában több ezer gyereket és felnőttet akut sugárzási betegség támadott meg (hányás, hajhullás, fájdalmas kiütések). A gyermekek körében megháromszorozódtak a daganatos megbetegedések Ukrajnában 1986 után. 

 


A BALESET KRONOLÓGIÁJA

 

1986. április 26. 

éjjel 1:24: Bekövetkezik a robbanás: a reaktort a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétveti. A reaktorban lévő 25 ezer tonna grafit kigyullad. 

1:35 Megkezdik a turbinacsarnok tetején a tűzoltást. 

 

1986. április 27. 

10:00 Megkezdik az elpusztult reaktor helyén égő grafittűz oltását. Elrendelik az erőműtől 3 kilométerre fekvő Pripjaty 50 ezres lakosságának evakuálását. 

 

1986. április 28. 

A reggeli órákban Svédországban rájönnek, hogy a Szovjetunióban atomerőművi baleset történhetett. Svédország diplomáciai úton kér felvilágosítást Moszkvától. A szovjet kormányszervek tagadnak. 

21:00 A Szovjetunió hivatalos hírügynöksége, a Szovjet Távirati Ügynökség kiadja az első jelentést a balesetről. 

 

1986. április 29. 

A magyar Külügyminisztérium – a hozzáférhető iratok szerint – a helyszínről csak a hivatalos szovjet bejelentést követően kapott először információt. (Energetikai szakemberek, kutatók már az előző napokban is kaptak nem hivatalos tájékoztatást svéd, finn, lengyel intézetektől.) Ekkor még senki nem tudta, mennyire súlyos a helyzet.

 

A magyar mérőállomásokon elrendelték a „rendkívüli mintavételt”. 

 

1986. április 30. 

Svédország, Dánia és Norvégia importkorlátozást jelent be a szocialista országokkal szemben. Az embargóhoz a többi nyugati ország is csatlakozott.

 

1986. május 2.

A szovjet miniszterelnök (Nyikolaj Rizskov) a baleset helyszínére látogat. Döntés születik arról, hogy az erőmű 30 km-es körzetéből mindenkit kitelepítenek.

 

1986. május 6.

Az MSZMP Politikai Bizottsága hivatalosan ekkor foglalkozik először az üggyel.

 

1986. május 6-7.

Kiszivattyúzzák a vizet a reaktor alatti tartályból, megszüntetve a robbanásveszélyt. 

 

1986. május 10.

A tüzet elfojtják. Elkezdik a tervek kidolgozását a reaktor betemetésére, a környék megtisztítására. 

 

1986. május 12.

Az Európai Gazdasági Közösség megtiltja tagországainak, hogy a keleti blokk országaiból friss húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt hozzanak be. A korlátozást május 30-án oldják fel. A magyar exportból kiesett tételek tetemes kárt okoztak a gazdaságnak. 

 

1986. május 14.

Mihail Gorbacsov első ízben beszél a nyilvánosság előtt, a televízióban a balesetről. 

 

1986. november 15.

Befejeződik a szarkofág építése.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

A katasztrófa történetéről, a felmerülő kérdésekről tovább információt talál, ha letölti "In memoriam Csernobil - 30 év sugárzás" című kiadványunkat