Miből van energiája az önkormányzatoknak? (konferencia beszámoló)
A mezőgazdasági hulladékoktól, a pelleten át a venyigeszárig számtalan lehetőség áll az önkormányzatok előtt, hogy egy okos rendszerre átállva fedezzék energiaigényüket – ezzel éves szinten akár milliókat megtakarítva. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy egy kazánban mit égetünk el, az honnan származik, illetve hogyan építjük ki a rendszert. A biomassza hasznosítás és önkormányzati energiagazdálkodás témáinak aktualitását jól szemlélteti, hogy az Energiaklub és a COACH BioEnergy projekt magyarországi partnerei által szervezett, október 20-i konferencián mintegy száz résztvevőt üdvözölhettünk.
Az impozáns szekszárdi pincészetben megrendezett „Biomassza hasznosítás önkormányzatoknak – tervezés, technológia, tőke” című rendezvény egy délelőtti és egy szekciókra bontott délutáni részre tagolódott. Az elsőben előadások voltak hallhatók, míg ebéd után ki-ki választhatott, hogy a tervezési, finanszírozási vagy technológiai kérdések érdeklik-e jobban. A rendezvényt Kővári László szekszárdi képviselő nyitotta meg, aki ismertette Szekszárd törekvéseit a fenntartható energiagazdálkodás területén, valamint felhívta a figyelmet az energiapazarlás problémájára és a rengeteg kihasználatlan lehetőségre.
Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára bemutatta a minisztérium terveit a biomassza alapú közösségi energiatermelés területén. Három energetikai területet is megnevezett, ahol lépéseket terveznek. Ezek a nagy energiaszolgáltatók fenntartása és visszaszerzése külföldi kézből, valamint a helyi energiaellátás és az energiahatékonyság. Ahogy az államtitkár elmondta, a Nemzeti Vidékstratégia környezet- és tájgazdálkodási rendszerekben gondolkodik, melynek része a hosszú távú egyensúlyra törekvő kistérségi programok kidolgozása. A Startégia nem technológiákat kíván támogatni, hanem komplett energiahasznosítási modelleket, melyek odafigyelnek a termőhely igényeire is, és a talaj táplálására áldoznak „visszakerülő” biomasszát. A Stratégia továbbra sem támogatja a főhasznú energetikai célú növénytermesztést a jó termőképességű mezőgazdasági területeken, itt előnyt élvez az élelmiszertermelés, és elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint a kommunális hulladékok energetikai felhasználása a cél. A tanyafejlesztési programban külön prioritást kapott a megújuló energiák felhasználása. Az államtitkár előadásában kitért a bioüzemanyagokkal kapcsolatos dilemmákra is, illetve megemlítette a biomassza potenciál felmérésének szükségességét.
Hegyesi József (Szent István Egyetem) és Kazai Zsolt (Közép Magyarországi Innovációs Központ) a COACH BioEnergy nemzetközi projekt honlapján elérhető információkat és praktikus eszközöket mutatták be. A január elsejétől élesben is elérhető rendszer térképes formában megtekinthető követendő példákat, életciklus-elemzéseket is tartalmazó technológiai leírásokat, illetve a beruházások előkészítését megkönnyítő tervezési segédletek is tartalmaz.
A konferencia alapvető üzenetei közül az egyik a stratégiai tervezés fontosságáról szólt. A tervezés biztosítja, hogy az önkormányzatok pontosan tudják, mire van szükségük, és ne legyenek kiszolgáltatva piaci érdekeknek, illetve elősegíti a hibás, ad hoc jellegű beruházások elkerülését is. Kohlheb Norbert (Szent István Egyetem) a stratégiai tervezés gyakorlati lépéseit mutatta be Szada településének példáján keresztül. Előadása során hangsúlyozta az alulról építkező kezdeményezések és a részvételi tervezés jelentőségét, illetve felhívta a figyelmet az önkormányzat szerepére a koordinációs feladatok ellátása során.
Mürkl Levente (Környezetvédelmi referens, Tata önkormányzata) beszámolt Tata eddigi eredményeiről az intézmények energiahatékonysági korszerűsítése terén. Érdekes beszámolót tartott az önkormányzati tulajdonban álló, tatai távfűtési rendszer korszerűsítésének lépéseiről. A környezetvédelmi referens kiemelte az önkormányzatoknál alkalmazott energetikai szakember jelenlétének fontosságát is. Földesi Tamás (Villány jegyzője), előadásában a közösség szemszögéből adott áttekintést a helyben képződött szőlészeti hulladék energetikai hasznosítására irányuló tervekről. A rendezvénynek otthont adó szekszárdi borvidéken is hasznosítható kezdeményezés ugyan még gyerekcipőben jár, de szívesen beszámolunk majd ennek megvalósításáról is.
Az Energiaklub képviseletében először Csanaky Lilla mutatta be a Szakpolitikai Intézet frissen megjelent elemzését, amely a megújuló alapú hőtermelés hazai potenciáljának kihasználása érdekében javasolt intézkedéseket tartalmazza. Az elemzés technológiánként elemezi a jelenlegi hasznosítást, a rendelkezésre álló potenciált, a különböző alkalmazási módok előnyeit, valamint a kormányzat által a Nemzeti Cselekvési Tervben kijelölt fejlődési ütemet. Nehéz dolga van annak, aki megvalósult beruházásokat keres az interneten, hiszen a legtöbb önkormányzat nem tartja fontosnak a honlapján közzétenni, ha sikereket ér el a megújuló erőforrások hasznosítása terén. Pedig egy-egy ilyen projektnek PR értéke lehet mind a helyi lakosság, mind a település országos megítélésében. E gondolat mentén ismertette Kovács Emese a Napkorona és Biomassza Bajnokság eddigi tapasztalatait, bemutatva a megújuló energiaforrások hasznosítása terén legsikeresebb településeket, illetve a versenyek folytatásával kapcsolatos terveket.
A délután során három szekcióban, interaktív formában folytatódott a konferencia.
A tervezés szekcióban a Devecseri Mintaprojekt vezetője, Győri Tibor elmondta, hogy Devecseren 2 x 4 ha energia ültetvényt hoztak létre, az egyiket egy vörösiszappal elöntött területen, ahonnan később 30 cm termőréteget elszállítottak, a másikat pedig egy olyan területen, ahol csak átcsapott a vörösiszap, de a talajt nem hordták el. Ez utóbbi területen egy Magyarországon egyedülálló demonstrációs ültetvényt hoztak létre, ahol a különböző fajok, fajták és hibridek, illetve a különböző termesztéstechnikák hasonlíthatóak össze egymással. Kiemelte, hogy az általa bemutatott technológiák minden egyes elemét kézzel is el lehet végezni, így az energetikai célú ültetvényeket jól lehet majd hasznosítani a most tervezett közmunkaprogram során. A különböző telepítési és egyéb támogatások kapcsán arról is szó esett, hogy az így előállított energia fajlagosan kb. ötödébe kerül a földgázból előállított energiának, ráadásul ez előbbinek az ára a jövőben nem fog emelkedni – ellentétben a földgáz árával.
A technológia szekcióban többek között a biogáz-termeléshez kapcsolódó háttéripar kialakításáról, a hatályos jogszabályi környezetről, illetve a biomassza hasznosításához rendelkezésre álló „low-tech” megoldásokról esett szó. A biogázüzem gyakorlatilag egy "betontehén" (vagy pléhtehén), ami a kérődzőkben végbementő folyamatokat utánozza, magyarázott szellemesen előadásában Dezsény Dániel (Első Magyar Biogáz Kft.). Kiemelte, hogy a szerves hulladékok szelektív gyűjtése elengedhetetlen a megfelelő biogáz-alapanyag biztosításához. Az önkormányzatok is működhetnének biogázüzemű kazánokat, mivel azok teljesítménye 60 kWth-20 MWth között mozog. A berendezések hatásfoka 85-95% közötti. Ráadásul óriási lehetőség, hogy a legtöbb hagyományos gázkazán egy egyszerű égőfejcserével átalakítható biogázüzeművé. A hallgatóság közül többeket is érdekelt, hogy milyen szabályozás vonatkozik a biogáztermelésből visszamaradó iszap mezőgazdasági területekre történő kihelyezésére. Hasonlóképp megfogalmazódtak a biogáz földgázhálózatba történő betáplálásával kapcsolatos szabályozási kérdések is. Felmerült, hogy Magyarországon a biogáz-technológiát tekintve is lenne kapacitás berendezések előállítására, de ezt az államnak fel kellene ismernie és támogatnia, hiszen a háttéripar kialakítása a gazdaságnak is jót tenne.
Somogyvári Márta (az IME Megújuló Energia Klaszter vezetője) elmondta, hogy Magyarországon igenis létjogosultsága van a "low-tech" megoldásoknak, amelyek akár házilag is elkészíthetők, beüzemelhetőek, mert nagyon sokan élnek a létminimum alatt, akik nem engedhetnek meg maguknak korszerű technológiákat. A rakétakályha, a rakétatűzhely, illetve a tömegkályha nagyon jó hatásfokúak lehetnek, viszont csak egy bizonyos mérethatár alatt működőképesek.
A finanszírozás lehetőségeit tárgyaló blokkban a résztvevők megismerkedhettek az ESCO-cégek által nyújtott pénzügyi struktúrákkal, valamint a tatai önkormányzat tapasztalataival a távhő-rendszer korszerűsítése kapcsán.
