- Tényleg Magyarországon nem fúj eleget a szél?
-
💨 Magyarország teljesen átlagosnak mondható – sem szelesebb, sem kevésbé szeles az átlagnál –, az ország területének nagyjából a 70-80%-án gazdaságosan üzemeltethető lenne szélerőmű. Ezt az is mutatja, hogy többszörös volt a túljelentkezés 2024-ben a kiadott új csatlakozási engedélyekre. Ezek az építtetők piaci alapon, saját felelősségre és kockázatra döntöttek a szélerőművek építése mellett – mert számításaik szerint megéri. Ráadásul a modern turbinák már gyengébb szélben is működnek.
- Nem csúnyák és zavaróak ezek a hatalmas szélerőművek?
-
🌾 Erről leginkább azok tudnak nyilatkozni, akik a közelükben élnek – és ők általában nem panaszkodnak. Több polgármester is megerősítette: a helyieket nem zavarják a turbinák, pedig sok helyen már évtizedek óta működnek.
Nézzünk körül: magasfeszültségű vezetékek, lengőkábelek, zajvédő falak, szén- és gázerőművek – tele vagyunk „csúnya” dolgokkal. A szélerőmű nem sokkal különb ennél – csak közben tiszta energiát termel.
- Tényleg csak elásni lehet a szélturbinák lapátjait?
-
🔧 A lapátok 90%-ban újrahasznosíthatók. Készül belőlük esőbeálló, kerékpártároló, játszótér, és találkoztunk egy konferencián olyan előadóval is, aki azzal menőzött, hogy a cipője szélerőmű-lapátból van. Igaz, hogy még nem ez az általános, de már most is van több olyan cég, akik évente sokezer tonna lapátot hasznosítanak újra. Ez az egyik legfontosabb terület, ahol a technológia folyamatosan fejlődik.
- Valóban megéri Magyarországon a szélerőművek építése?
-
⚡ Igen, sőt: idehaza a szélerőművek éves kihasználtsága 23-24%, ami európai összehasonlításban átlag feletti. A modernebb típusok már 30% fölötti hatékonysággal működnek. Összehasonlításul: a naperőműveknek ugyanez a mutatója 16% körül van – mégis megéri.
A szélenergia ma már a legolcsóbb energiatermelési mód.
- Tényleg nem hozza be az árát, és 20 év után le kell őket bontani?
-
A szélerőművek élettartama 25-30 év, és a lebontás költsége már a telepítéskor be van kalkulálva a költségekbe. Ha elöregednek, új, modernebb turbinák kerülhetnek a helyükre.
Egy átfogó elemzés szerint egy szélturbina csupán 3–7 hónap alatt annyi energiát termel, amennyit a gyártása, szállítása, telepítése és üzembe helyezése igényelt – onnantól kezdve pedig évtizedekig tisztán termel.
⏳ Gondoljunk csak bele: nem kell bele „üzemanyag”, a szél ingyen jön. Így az élettartamára vetített energiamérlege kimagaslóan jó. Ráadásul a teljes életciklusra vetített üvegházgáz-kibocsátása is a legalacsonyabbak között van az összes energiatermelő technológia közül.
- Tényleg csak az idő 10%-ában termelnek a szélerőművek, és nem is akkor, amikor kellene?
-
A hazai szélerőművek éves kihasználtsága 23-24% körül van, és az újabb típusoknál ez 30% fölé is nőhet – ráadásul 200 méteres magasságban szinte nincs is szélcsendes óra. De valóban szükség van kiegyenlítésre a rendszerben.
🕹️ Ugyanakkor a szélerőművek (is) “leszabályozhatók”. Ez azt jelenti, hogy hiába fúj a szél, ha nem kell, akkor egyszerűen kifordítják a szélirányból a lapátokat, és nem fognak termelni a szélerőművek. Ez a lefelé szabályozhatóság nagy előny, például a nukleáris erőművekkel szemben, amiknél ez sokkal nehezebb.
- De hát nincsenek is betiltva a szélerőművek!
-
📜 Igaz, papíron nem volt tiltás, de egy 2016-os rendelet gyakorlatilag ellehetetlenítette az építésüket: 12 km-es védőtávolságot írt elő minden lakott területtől – ilyen hely pedig egyszerűen nincs hazánkban. Nincs olyan pontja az országnak, ahol ne lenne 12 km-en belül lakott település.
2024-ben ezt 700 méterre csökkentették, így ez a kérdés mára már okafogyottá vált. Ugyanakkor a szabályozás a véleményünk szerint több ponton felülvizsgálatra és javításra szorul.
- Tényleg megbetegít az infrahang, amit a szélturbinák keltenek?
-
Az infrahang olyan alacsony frekvenciájú hang (20 Hz alatti), amit az emberi fül nem hall. A szélturbinák valóban bocsátanak ki infrahangot, de olyan alacsony szinten, hogy annak nincs kimutatható élettani hatása – ezt tucatnyi kutatás igazolta.
🔊 Infrahangot sok minden más is kelt: viharok, a szél a fák közöttt, a tenger morajlása, sőt a háztartási gépek (hűtő, klíma) is. Egy kutatás szerint kb. 110 decibel erősségű infrahang kellene ahhoz, hogy szédülést vagy émelygést váltson ki – ez nagyságrendekkel több, mint amit egy turbina produkál (110 dB infrahang olyan szint, mintha egy rockkoncerten lennénk vagy egy alacsonyan elhúzó repülőgép dübörögne fölöttünk). Ilyen erős infrahangot semmilyen szélkerék nem generál.
A „szélturbina-szindróma” jelenséget sokan inkább pszichés eredetűnek tartják: akik eleve tartanak a turbináktól, azoknál a nocebo-hatás (a negatív várakozás miatti tünet) léphet fel. Egy 2012-es gyűjtésben például 198 (!) féle panaszt társítottak már a szélturbinákhoz – a fejfájástól a rákon át odáig, hogy „a tyúkok nem tojnak többé” a közelükben. Ezek közül egyiket sem sikerült tudományosan igazolni.
|
- A szélerőművek tényleg veszélyesek a madarakra?
-
🌳 Az alábbi videónkban egy ornitológus szólal meg és cáfolja ezen vádakat, de megszólal Sopronkövesd polgármestere is, aki maga mondja el, hogy járja a határt és még nem találkozott madártetemmel. A titok természetesen annyi, hogy helyesen kell megválasztani a szélturbina helyszínét. Szélerőművet csak engedélyek alapján, alapos vizsgálatok után lehet építeni – a természetvédelem a tervezés része, nem utólagos kérdés.
Egy kutatás szerint a házi macskák ezerszer több madarat pusztítanak el, mint a szélerőművek – de még a hűtőtornyok vagy épületek is sokkal több áldozatot szednek. A legújabb szélturbinák ráadásul már a denevérek védelmére is technológiai megoldásokat kínálnak.
- Egy szélerőmű valóban tönkreteszi a természetet és az élőhelyeket?
-
🌿 Nem épülhet bárhová – védett területeken, ritka állatok élőhelyén nem engedélyezik. A helyszínt mindig alaposan megvizsgálják, és jellemzően mezőgazdasági vagy más, már használt területre kerülnek a turbinák.
Persze nincs olyan, hogy “láthatatlan erőmű” – de nem mindegy, mekkora a beavatkozás.
Egy szénerőmű, egy bányanyitás, vagy egy rétegrepesztéses (“fracking”) módszerrel kitermelt gázlelőhely sokkal drasztikusabb beavatkozást jelent a környezetbe: erdők irtása, talaj és víz szennyezés, stb. Ezzel szemben egy szélturbina kis helyet foglal (0,1 hekárról beszélünk), működése közben nem szennyez, nem használ vizet, nem termel hulladékot.
Mérlegelni szükséges: a szélenergia ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a fosszilis alternatíváké.
- Tényleg olyan hangosak a szélerőművek?
-
🌬️ Mi sokszor álltunk már közvetlenül egy szélerőmű alatt – a szél zaja hangosabb volt, mint maga a turbina. Sőt, mérések alapján egy hűtőszekrény is hangosabb. És ha nem hiszünk a szigorú zajvédelmi előírásoknak, akkor megint csak azt tudjuk mondani, meg kell kérdezni a helyieket, akik évtizedek óta a közelükben laknak: nincs panasz a szélerőművek hangjára.
- Tényleg nem környezetbarát a szélerőmű, mert óriási beton alapzatot és fakivágást igényel?
-
🏗️ Valójában a szélenergia az egyik legkíméletesebb módja az áramtermelésnek, ha az egész életciklust nézzük. Egy turbina fél év alatt visszahozza a CO₂-kibocsátását, és utána még 25-30 évig működik, a lebontás költsége már a telepítéskor benne van a tervben, ráadásul a naperőművekhez képest huszadakkora (5%-nyi) területen elfér.
- Szélerőműveket csak állami támogatással éri meg működtetni?
-
📈 Régen valóban kaptak állami támogatást, de ma már támogatás nélkül is megéri ilyen beruházásba fogni. Mára elmondható az, hogy a befektetők azért építenek szélerőműveket, mert előre kiszámíthatóan, hosszú távon nyereségesek ezek a beruházások.
- A szélturbinák gyakran csak állnak, mert nem mindig fúj a szél?
-
💨 A szél tényleg időjárásfüggő, de ez nem jelenti azt, hogy a turbinák folyton tétlenül állnának. Egy modern szélturbina az idő nagy részében termel valamennyi áramot – a szárazföldi szélfarmok átlagosan az év 80%-ában működnek valamilyen teljesítménnyel. Ha időnként mégis mozdulatlannak látunk egy-egy szélkereket, annak több oka lehet. A szélcsenden kívül előfordulhat karbantartás, szándékos leállítás például madárvonulás idején, vagy ha extrém erős szél fúj, ami veszélyeztetné a szélerőművet, túltermelést okozna a hálózatban.
- A szélenergia megbízhatatlan? Úgyis szükség van hagyományos erőművekre is, akkor a szél „felesleges”?
-
💡 A kulcs a jól tervezett rendszer és okos hálózat: a szélenergia az úgynevezett energiamix részeként növeli az ellátás biztonságát.
Az energiaéhségünkre való tekintettel minden rendelkezésre álló energiaforrást érdemes kiaknázni, ezek közül is elsősorban azokat, amik a lehető legkisebb mértékben környezetszennyezőek és gazdaságilag is kedvezőek.
🔋 Leegyszerűsítve, a magyar energia rendszer így működik:
- van egy többé-kevésbé folyamatosan termelő erőmű (Paks),
- mellette szabályozható (pl. gázos) erőművek, valamint
- csak részben kiszámítható források (pl. a napelemek).
A rendszerbe mindig annyi áram kell, amennyit a gazdaság és a lakosság éppen használ. Ezért vannak olyan felfelé és lefelé egyformán szabályozható erőművek, amik mindig pont annyit termelnek, hogy elég legyen az energia (ezek lehetnek a gázerőművek). Ha pedig ez nem elég, akkor importálunk (sokat, és sokszor drágán), illetve begyújtunk egyéb fosszilis tartalékerőműveket (olaj), vagy megpróbáljuk felpörgetni a Mátrai Erőművet (lignit), ami drága, és baromira környezetszennyező.
Na, ezt nagyban segítené, ha kb. feleannyi szélenergia-kapacitásunk lenne, mint amennyi a napból jön.
Minden egyes szeles időszakban kevesebb fosszilis tüzelőt kell elégetni. Minél több a szélenergia, annál kevesebbet kell importálni vagy begyújtani a drága, szennyező tartalékerőműveket. A szélenergia nem helyettesít mindent, de csökkenti a fosszilis arányt – és minden szeles órában üzemanyagot, pénzt és szennyezést spórolunk. Sőt, minél nagyobb területen vannak szélturbinák telepítve, annál valószínűbb, hogy valahol mindig fúj a szél.
|
