Szén-dioxid-kibocsátás

Nyári hideg, téli meleg, kánikula, havazás - Klímaváltozás, és ami mögötte van
Magyar László

Már megint szétverte a jég a termést!

Már megint nem esett egy csepp eső sem az elmúlt hónapban!

Elképesztő, hogy -10 fok után hirtelen +20 lett két nap alatt!

Hogy lehet, hogy az évszázad vihara egy hónapon belül kétszer is lecsapott?

Hétköznapi tapasztalatok, melyek mindannyiunkat érintenek, és hétköznapinak nem nevezhető események, melyek mind-mind összefüggésbe hozhatók az éghajlat változásával. De mi okozza ezt a változást? Hallunk üvegházhatásról, hallunk a légkörbe jutó üvegházhatású gázokról, a legfontosabb azonban, hogy megértsük az összefüggéseket, hogy mi vár ránk, és hogy mit tehetünk a változások enyhítéséért.

Az elsőszámú emberi eredetű üvegházhatású gáz a szén-dioxid – nagyjából minden klímaváltozással kapcsolatos fejtegetés így kezdődik. Sokan magukban már össze is kapcsolják a kibocsátott gázt a forrásokkal: ipar, közlekedés, háztartások fűtése, stb.

Miért fontos ezzel ennyire sűrűn foglalkozni? Miért életbevágó – leginkább gyermekeink számára – a közös és egyéni felelősségvállalás? Hogyan áll ezen a téren Magyarország, a közép-kelet-európai régió, vagy Nyugat-Európa? Mit tehetünk mi, magyarok?

Magyarország regionális szinten, a visegrádi országok körében vizsgálva nem áll rosszul az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás tekintetében. Sőt, nyugat-európai országokkal összevetve is alacsony ez az érték, mely elsősorban a rendszerváltásig számottevő magyar nehézipar leépülésével magyarázható.

Infografika_Szén-dioxid kibocsátás.png

Letöltés: PDF / JPG

 

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Hiba lenne azt gondolni, hogy itt a Kárpát-medencében mi megtesszük, amit lehet, és nem lesz semmi gond. A klímaváltozás káros hatásaival mi is évről-évre egyre komolyabban szembesülünk, így nagyon fontos a közös cselekvés a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentésére.

Hosszabb távon a leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás lassításához a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú hasznosítása, a fosszilisek háttérbe szorítása. Ez mind háztartási, közösségi szinten, mind nemzeti, nemzetközi szinten kívánatos folyamat.

Szintén elengedhetetlen az energiatakarékosság és energiahatékonyság serkentése. Ehhez a megfelelő kommunikáció elősegítése, a szemléletformálás, valamint az új, hatékonyabb technológiák bevezetése nyújthat segítséget. Mindenki hozzáteheti ehhez a saját részét: tudatos energiafogyasztás otthonainkban (fűtés, világítás, háztartási eszközök, stb), és környezettudatos közlekedés (telekocsi, tömegközlekedés, kerékpározás).

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése azonban csak az érme egyik oldala. Van egy másik is, ami legalább ilyen fontos, és legalább ekkora jelentőséggel bír: a szén-dioxid elnyelődésének elősegítése. Ugyan Magyarországon nincsenek hatalmas, összefüggő erdőségek, de amink van (nagyjából az ország területének 21%-a), azt kifejezetten óvnunk kell, illetve ahol ökológiai szempontból is indokolt, segítenünk kell az erdők, fák telepítését. A fák ingyenes szolgáltatást nyújtanak a klímavédelem területén.

Számtalan lehetőség adódik, hogy megtegyük a szükséges lépéseket saját életünkben a klímaváltozás ellen, hogy ne arra ébredjünk a jövőben, hogy már megint nincs termés vagy már megint hőhullámok pusztítanak. A közös cél pedig közös cselekvést kíván.

----------------------------------------------------------------------

Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőjének! [email protected]