2012. 05. 03.

Immár negyedik alkalommal jelenik meg az ENERGIAKLUB részletes elemzése a hazai napenergia-piac aktuális helyzetéről. A kutatás eredményeinek legfőbb tanulsága, hogy – stabil támogatási rendszer hiányában – a kiszámíthatatlan módon meghirdetett beruházási támogatások „rángatják” a piacot.

2012. 04. 27.

Magyarország egyik legnagyobb felnőttképzési cégével közösen indítunk munkahelyi képzési programokat, az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság témákban. Programunk beépíthető a 2012. május 1-től beadható TÁMOP 2.1.3 - munkahelyi képzéseket támogató pályázatokba, sőt plusz pontokat is ér! Bővebb információért keressen bennünket.

2012. 03. 21.

Az Energiaklub idén tavasszal vág bele a BuySmart+ zöldbeszerzést promotáló projektbe, amelyet tapasztalt európai szervezetek kezdeményeztek. A projekt három éve során a hazai szereplőknek fogunk információkat átadni a környezetbarát beszerzés részleteiről, előnyéről, folyamatáról. Akik szeretnék megismerni, hogy hogyan tehetik a vállalati vagy közbeszerzéseiket zöldebbé, egyéni konzultáción, tréningeken és e-learning tanfolyamon egyaránt elsajátíthatják a beszerzési feltételek kialakítását, a jó tender kiírásához szükséges tudást.
 

2012. 02. 07.

A klímabarát gazdaságra való áttérés nem fenyegetés, hanem korunk első számú gazdaságfejlesztési lehetősége – így lehetne a 2012. január 30-31-én megrendezett üzleti konferencia egyetemes tanulságát összegezni. Bár az állítás némi kiegészítést is igényel, mely szerint a zöld gazdaság létrehozásához nélkülözhetetlenek a jelentős kezdeti beruházások, amelyek megvalósulásához komoly állami szervező- és szabályozó munka is szükséges.  A német Ecologic Institute, az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közös szervezésében megvalósult találkozó értékes információval szolgált a zöld gazdaságfejlesztés lehetőségeiről, illetve példaértékű kezdeményezésekről Németországban és hazánkban egyaránt.

2011. 11. 23.

Újabb jelentős állomáshoz érkezett az Energiaklub immár harmadik éve futó kutatási programja, az Energia Kontroll Program. Az előző évben a korrupció kérdése, ez alkalommal az energia és a nyilvánosság viszonya került vizsgálat alá. Az eredményeket összegző konferencián három konkrét téma volt terítéken: az energetikai információkhoz való hozzáférés és az Energiaklub ezzel kapcsolatos tapasztalatai, a kormány első évének értékelése energiapolitikai szempontból, valamint a fukusimai események hazai médiavisszhangja.

2011. 10. 27.

Mit tudhatunk az energiaügyekről? Hogyan és hol lehet hozzáférni az energetikai információkhoz? Mely részletek tartoznak a nyilvánosságra és melyek azok, amiket eltitkolnak? Miről és hogyan tájékoztat minket a sajtó? Hogyan szivárognak ki az információk? Hogyan tálalta a magyar sajtó a fukusimai atombalesetet?

2011. 06. 16.

Napjainkban készül az a dokumentum, amely Magyarország energetikájának következő két évtizedét hivatott meghatározni, legyen szó a megújuló erőforrások alkalmazásáról vagy az olajcsúcsra adott válaszokról. A „NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030” tervezetét az Energiaklub is véleményezte. Bár a dokumentum az eddig háttérbe szorított, mindamellett fontos témákra is kitér, összességében azonban több okból sem töltheti be feladatát.

2011. 06. 09.

Az Energiaklub megkapta az atomerőmű tervezett bővítését megalapozó Teller projekt szerződéseit. A Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Tolna Megyei Bíróság másodfokú ítélete kötelezte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára. A projekt összköltségére vonatkozó információt az ítélet ellenére nem közölte az Atomerőmű. A megküldött szerződések értékének összesítése alapján összesen kb. 470 millió forintot költöttek szerződéses megbízásokra.

2011. 06. 06.

Az Energia Kontroll Program legújabb eredményeként megjelent Hargitai Miklós oknyomozó cikke a paksi atomerőmű bővítéséről a Népszabadságban: "A magyar politikai osztály az évszázad üzletére készül: amennyiben a szemérmesen bővítésnek nevezett, de valójában egy vadonatúj, a jelenlegi paksinál nagyobb atomerőmű felépítését célzó terveket sikerül szentesíttetni a parlamenttel, a következő egy-másfél évtizedben 3-4 ezer milliárd forintot költhetnek el, érdemi társadalmi kontroll nélkül (összehasonlításul: a befulladt 4-es metróra eddig nagyjából 500, a Gripenekre mintegy 250 milliárd forint ment el)."

2011. 03. 24.

Immár harmadik alkalommal jelenik meg az ENERGIAKLUB részletes elemzése a hazai napenergia-piac aktuális helyzetéről. A kérdőíves felmérések, interjúk, illetve más adatelemzések alapján elkészült tanulmány egyik főbb tanulsága, hogy kiszámítható pályázati rendszerek nélkül nem lehet növekedésre számítani a piacon.