Fenntartható energiarendszerek Közép-Kelet Európa országainak

Az Energiaklub, a Zöld Műhely Alapítvány és az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciója 2016. november 3-án nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten energiamodellezéssel foglalkozó szakemberek számára. A konferencia célja az volt, hogy különböző európai országok (pl. Németország, Dánia, Magyarország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország stb.) bemutassák energiamodellezéssel kapcsolatos tapasztalataikat, jövőbeli energetikai forgatókönyveiket.

A rendezvényt Dr. Manfred Emmes, a budapesti Német nagykövetség követe, Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója, és Jávor Benedek, az Európai Parlament Zöldek csoportjának képviselője nyitotta meg.

Az első szekcióban a hazai helyzetet és energiaforgatókönyveket ismertük meg, a Nemzeti Energiastratégia elképzelésein túl. Először Dr. Munkácsy Béla, az ELTE "Erre van előre!" kutatócsoportjának vezetője ismertette geoinformatikai alapú megújuló potenciálszámításaikat és az általuk kidolgozott 100% megújuló alapú jövőképet 2050-ig. Fülöp Orsolya az Energiaklub és a német Wuppertal Intézet által 2050-ig kidolgozott 4 alternatív energiaforgatókönyvet mutatta be, melyből három az atomenergia kivezetésével és magasabb megújuló arányokkal, valamint energiahatékonysági intézkedésekkel számol.

Poul Alberg Østergaard professzor a dán Aalborgi egyetemről végigvezette a hallgatóságot azon a közel sem egyszerű úton, amelyet Dánia a csaknem 100%-os kőolajfüggőségtől tett meg a 40%-os szélenergia-részarány eléréséig. Kiemelte az alternatív energiastratégiák meglétének fontosságát, a közöttük való valós döntési lehetőséget, és a technológiai váltás komplexitását. Emlékeztetett arra, hogy az erőforrások és a technológia váltásával megváltozik a tulajdonosok és a profitból részesedő szereplők köre is. Bár a decentralizált energiatermelés minden rendszerirányító rémálma, működik – összegezte. Christian Redl, a német Agora Energiewende munkatársa ismertette, hogyan is áll Németország az energiafordulat megvalósításával. A sikerek között említette az üvegházgáz-mentes energiatermelés növekvő arányát az atomerőmű-bezárások ellenére, illetve a széleskörű társadalmi támogatást, míg a kihívások között a német villamosenergia átviteli hálózatot említette.

A második szekcióban Délkelet- és Közép-Európa helyzetét, sokszínű megközelítési módjait, kihívásait és sikereit ismerhettük meg horvát, bosnyák, macedón, koszovói és lengyel előadóinknak köszönhetően. Neven Duic professzor – az Energia, Víz és Környezeti Rendszerek Fenntartható Fejlődésének Központjának munkatársa (SDEWES), valamint a Zágrábi Egyetem professzora – megerősítette az előtte szólókat: véleménye szerint az alaperőművi áramtermelés a múlt technológiája. Kiemelte, hogy Délkelet-Európa gazdag biomasszában, ami könnyebbé teheti az energetikai átmenetet a térségben. Garret Tankosić-Kelly a Délkelet-Európai Fenntartható Energiapolitika program igazgatója bemutatta a térséget átfogó, számos országra kiterjedő, nemzetközi energiaforgatókönyveket létrehozó projektjüket, valamint javaslatokat emelt ki a döntéshozók felé való kommunikációhoz. Megismerhettünk több ilyen forgatókönyvet például Macedóniából (Nevena Smilevska, Eko-svest előadásában), Koszovóból (Learta Hollaj, Fejlesztéspolitikai Intézet – INDEP), valamint Lengyelországból (Urszula Siedlecka, Wise-Europa). Az előadások után egy izgalmas vita alakult ki a közönség bevonásával arról, vajon miért ragaszkodnak a koszovói döntéshozók egy új lignittüzelésű erőmű építéséhez, mikor a vizsgálatok szerint ez a legdrágább forgatókönyv.

A panelszekcióban Feiler József (European Climate Foundation), Krolopp András (The Nature Conservancy Europe) , valamint Szabó László (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) vett részt. Kiemelték, hogy a problémákat és kihívásokat nem országos, hanem regionális szinten érdemes és kell megoldani, valamint felhívták a figyelmet a megfelelő szakemberek hiányára, az állam foglyul ejtésének gyakorlatára, valamint arra, hogy a korrupció a lignit korában tartja a régiót.

Az eseményt Jávor Benedek zárta, és összegezte: sokkal mélyebb nemzetközi együttműködésre van szükség a régióban a valódi megoldásokhoz. A probléma, amivel szemben állunk, alapvetően nem technikai kihívás, hanem politikai elhatározás kérdése. A technológiai váltás pedig nem döntéstől függ: vagy csináljuk, vagy csináljuk, a kérdés csak az, milyen gyorsan fogjuk végrehajtani.

A workshop után a régióból külön meghívott szakértők egy zárt kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a lehetőségeit és részleteit egyközös regionális alternatív energiatervezési projektnek. Miután az asztalnál ülő érdeklődők jelentkezhettek is elérhetőségeikkel a projektre, várható, hogy a projekt érdemi előkészületei hamarosan el is kezdődnek.

 

A rendezvény a Central European Initiative (CEI) és a Heinrich Böll Stiftung (HBS) támogatásával valósult meg.


Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőinek!
Fülöp Orsolya [email protected]
Sáfián Fanni [email protected]