Biztos, hogy a megújulók okolhatók a drágább áramért Közép-Európában?
Az elmúlt húsz évben a háztartási villamosenergia-árak háromszorosára-négyszeresére nőttek a visegrádi országokban (nominális értéken). Gyakran a megújuló energiaforrásokat okolják a villamos energia drágulásáért, ám a Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban elvégzett kutatások eredményei nem ezt igazolják.
A négy ország kutatói azt vizsgálták, hogy milyen hatása volt a megújuló energiaforrásokat ösztönző intézkedéseknek a lakossági villamosenergia-árak növekedésére a visegrádi országokban. A tanulmányok szerint a drágulás fő oka inkább az energiatermelő és –elosztó cégek nyeresége volt, amelyek beépültek az áramárakba.
A megújulók nagymértékben hozzájárultak a villamos energia tőzsdei árának csökkenéséhez az európai piacon. Ez a folyamat bőven kiegyenlíti azt a kis árnövelő hatást, melyet a megújuló energiát támogató rendszerek okoztak.
A szakértői elemzések továbbá a következőket állapították meg:
- 1995 és 2014 között a háztartási villamosenergia-árak Lengyelországban 237%-kal, Csehországban 280%-kal, Szlovákiában 378%-kal, Magyarországon pedig 414%-kal nőttek (az inflációt figyelmen kívül hagyva);
- a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia támogatása kisebb mértékben növelte a lakossági áramárat, mint az egyéb összetevők: a tőzsdei villamos energia árak növekedése vagy az áfakulcs megemelése nagyságrenddel jelentősebb hatást gyakorolt az árak emelkedésére;
- még Csehországban is, ahol a megújulók kötelező átvételi árának plusz költségeit teljesen a fogyasztókra terhelik, a megújuló energiaforrások támogatási rendszerének költsége csupán 13% -át teszi ki a villamos energia kiskereskedelmi árának;
- Szlovákiában a megújulók támogatását a rendszerirányítási díjakba építették bele, mely a villamos energia fogyasztói árának mindössze 7,5%-át adja;
- Lengyelországban a megújuló energiák támogatása a villamos energia fogyasztói árának 3%-át teszi ki.
Magyarországon a megújuló energiaforrások támogatására szolgáló árelemet a rezsicsökkentési folyamat során kiemelték a lakossági villamos energia árának szerkezetéből 2013-ban. Ez a tétel a 2014-es lakossági ár kevesebb mint 3%-át adná, ha még mindig részét képezné. Magyarországon elsősorban az energiadíj növekedése és az ÁFA emelése állt a villamos energia fogyasztói árának növekedése mögött - a vizsgált országok közül hazánkban a legmagasabb az áfakulcs. (A magyar tanulmány ITT érhető el.)
Táblázat: Összehasonlítás a villamos energia fogyasztói árának növekedéséről a visegrádi országokban 1995 – 2014 között (2014. augusztus 31-i árszinten)
Ország |
Lakossági villamosenergia-ár növekedése 1995 és 2014 között [%] – nominális értékek |
Jelenlegi lakossági ár - 2014 [euro cent] |
Megújuló ösztönző támogatások részesedése a lakossági ár növekedésében [%] |
Lengyelország |
237 |
15.65 |
3 |
Csehország |
280 |
18.30 |
13 |
Szlovákia |
378 |
12.70 |
7.5 |
Magyarország |
414 |
12.64 |
3 |