A tanúsítvány új ruhája

2016 januárjától gyökeresen változik az épületek energiatanúsításának szabályozása. Ha nem is kell sutba dobnunk minden eddigi ismeretünket, néhány újdonságra, köztük radikális változásokra is készülhetnek a lakáspiaci szereplők, a felújítani vagy építeni szándékozók. Nézzük a (szerintünk) legfontosabb változásokat!

Új energiaosztályok, új jelentéssel

Már éppen kezdtük megszokni az energiatanúsítvány leglátványosabb elemét, az energetikai osztályokat jelző A+-I-ig terjedő skálát, máris tanulhatjuk az új besorolásokat. Januártól az AA++ jelzi a leghatékonyabb épületeket. A finomhangolás kedvéért (rosszmájúak szerint a naiv ügyfelek megzavarására) AA+ és AA kategóriák is bekerülnek a skálába, aminek az alsó fertálya is bővül: a leggyengébb épületek JJ energiaosztályba esnek majd. 

Korábban a C energiaosztály jelentette az úgynevezett referenciaértéket, amihez képest a többi energiaosztályt meghatározták. Ez praktikusan lakóházaknál, a felület-térfogat aránytól függően, egy meglehetősen széles skálát, 110-230 kWh/m2év értéket jelentett. A jövőben a referenciaérték nem egy tartomány, hanem valóságosan egy érték, méghozzá 100 kWh/m2év lesz. Az ennél alacsonyabb energiaigényű házak BB, vagy annál jobb, a többet fogyasztók CC, vagy annál gyengébb besorolásba esnek majd.

 

Új típusú épület-energiacímke

Új típusú épület-enegriacímke

Példa: Míg 2015-ben egy 210 kWh/m2év energiaigényű családi ház (felület-térfogazót arányától függően) még C, azaz „követelményeknek megfelelő” besorolást kaphatott, ugyanez a ház 2016. január 1-je után már csak FF, azaz „Átlagos” besorolású lehet. Ez egyébként a korábbinál jobban közelíti a valóságot, hiszen egy ma újonnan épülő családi ház különösebb extrák nélkül eléri a 110-130 kWh/m2év energiaigényt, ezzel pedig a CC (Korszerű) besorolást. Némi plusz energiatakarékos megoldásokkal pedig könnyen jobb besorolásba juthat. 

Mi lesz a régi tanúsítványokkal? 

Egy tanúsítvány 10 évig érvényes. Mit csináljon, aki tavalyi vagy néhány éves tanúsítvánnyal rendelkezik? Dobja el? Ne tegye! A 2016. előtti, de még érvényes tanúsítványokat az állami nyilvántartó rendszer, a tulajdonosok kérésére, átsorolja.

Többlakásos épületek: számla alapján is lehet 

Szintén újdonság, hogy bizonyos esetekben a 6 lakás feletti épületek a korábbi évek energiaszámlái alapján is kaphatnak energiatanúsítványt. Ez a tanúsítvány azonban csak 3 évig lesz érvényes, utána újra el kell készíttetni. Figyelem, továbbra is az épület tanúsítása kulcsszó, tehát például egy hétlakásos társasház egyetlen lakásának gázszámlája továbbra sem alkalmas a lakás besorolására!

Szigorodó követelmények, kevesebb hő szökhet el

A szigorítás két lépcsőben lép életbe. Ahol állami pénz van a beruházásban (akár új építésnél, akár komolyabb energetikai felújításnál) ott már 2015 januárja óta szigorúbbak az energetikai követelmények. Ilyen pl. a falak, tetők, ablakok megengedhető hőátbocsátcsátási ténytője, ismert nevén U-értéke. 2018 januárjától viszont minden, közpénzből és magántőkéből megvalósuló új építésre és felújításra a szigorúbb értékeket kell alkalmazni. Azaz, ha pályázati támogatással szigetelünk, akkor például a falak U-értéke már 2015-ben sem lehet nagyobb, mint 0,24 W/m2K, míg ha saját pénzünkből tesszük, akkor egyelőre elegendő elérnünk a 0,45 W/m2K értéket, de 2018-tól már mindenkinek az alacsonyabb értéket kell teljesítenie. (Szerintünk egyébként,ha nem is kötelező még, akkor is érdemes a szigorúbbat választani, lehet, hogy picit drágább lesz, de sok szempontból megéri.)  

Egyebek mellett, az összesített energetikai követelményérték (vagyis az épületek elvi energiaigényét mutató szám) is szigorodik. Míg korábban egy új lakóház akár 230 kWh/m2év értékkel megkaphatta a használatbavételi engedélyt, addig az új szabályok szerint ez már legfeljebb 140 kWh/m2év lehet.

 

Néhány példa a szigorodó hőátbocsátási tényezőkre (U-érték, W/m2K)
Épületelem Régi U-érték  Új U-érték
Külső fal 0,45 0,24
Lapostető 0,25 0,17
Padlásfödém 0,3 0,17
Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) 1,6 1,15
Talajon fekvő padló 0,5 0,3

 

 

Használatba vétel csak közel nulla fogyasztással!

Messzinek tűnhet még a 2021. január elseje, de tudjuk, építkezéskor csak úgy repül az idő! De mi ez a mágikus dátum? A jogszabály szerint ekkortól már csakis közel nulla energiaigényű épületek kaphatják meg a használatbavételi engedélyt. Erre azért kell ügyelni, mert az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadása között évek telhetnek el, így elképzelhető, hogy a korábbi tervek egyik pillanatról a másikra elavulnak. Utólag pedig csak sok költséggel és még több bosszúsággal alakíthatjuk át közel nulla energiaigényűre az épületünket. Érdemes jó előre gondolkodni, és már most "közel nullára" tervezni. 

Mit jelent a közel nulla?

Ez az, amin még vitatkoznak a szakértők. A jogszabályban van ugyan hivatalos definíció, de nagyon sok kérdés és szakmai kritika vetődik fel a pontos számításokat illetően. Most érjük be annyival, hogy ha elérjük a 2018-tól érvényes, szigorúbb követelményeket (max. 140 kWh/m2év energiaigény, megfelelő U-értékek stb.) és az éves energiaigényünk 25%-át megújuló energiával állítjuk elő, akkor a jog értelmében már elég közel kerültünk a nulla energiaigényhez, és élvezhetjük hatékony, környezetbarát otthonunk minden előnyét.

 

A fentieken túl millió, apróságnak tűnő, de a tervezők, az építéshatósági szakemberek számára fontos dolog változik, ami rajtuk keresztül minden építkezőt, felújítót, lakásvásárlót és -eladót érint majd. Rengeteg a vitás, bizonytalan terület a megvalósításban, és sok probléma biztosan csak a gyakorlatban jön majd elő. Bízunk abban, hogy a magyar szakemberek, ahogy eddig mindennel, ezzel is megbirkóznak majd.

 

Milyen jogszabályokat bújjunk, ha kíváncsiak vagyunk a részletekre?

176/2008 Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

7/2006 TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

A netjogtar.hu-n könnyen válthatunk a hatályossági időtartamok között.

 

Felhasznált háttéranyag: Tájékoztató a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozókövetelményekről