Kánikula vs légkondicionáló
Lassan beindul a hűtési szezon: egyre gyakrabban zúgnak fel a ventillátorok és a klímaberendezések. Hihetetlen, pedig igaz: az éghajlat melegedéséért hűtőberendezéseink nagyban felelősek. A Pesti Est Zöld Est különszámában több más környezetvédelmi témájú cikk között, az Energiaklub gyakorlati tanácsai is olvashatók.
A klímaberendezések rengeteg energiát fogyasztanak: a lakás mesterséges hűtése kb. négyszer annyi energiával jár, mint a fűtés! Egy átlagos klímaberendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli az áramfogyasztást, azaz nagyjából havi 8-10 ezer forinttal magasabb nyári villanyszámlára számíthatunk. Sőt, működésük szemkiszáradást, megfázást okoz, nem beszélve a zajterhelésről.
Ha mindenképpen ragaszkodunk a klímaberendezéshez, válasszunk jó minőségű és hatásfokú, alacsonyabb energiafelhasználásút! A választáskor gondoljuk át mekkora a hűteni kívánt helyiség, mennyi és milyen tájolású ablaka van, milyen a helyiség hőszigetelése. A kinti hőmérséklethez képest maximum 5 °C-kal ajánlott csökkenteni a helyiség hőmérsékletét, nagyobb hőkülönbséghez ugyanis nehezen alkalmazkodik szervezetünk. Ha működik a klíma, az ajtókat és ablakokat mindig csukjuk be, mert a meleg levegő folyamatos beáramlása csúcsteljesítményre kényszeríti a berendezést!
Aki szakítani akar a magas számlákkal az már egy jól megválasztott külső árnyékolóval (pl. redőnnyel) is egyszerűen szabályozhatja a lakás hőmérsékletét. A leghatékonyabbak a mozgathatóak (redőny, zsaluzat, napárnyékoló), amelyekkel a nyári hőségben akár tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a belső árnyékolókkal, pl. a szalag-, pliszéfüggönnyel, reluxával. Ha lehetősége van rá, ültessen fákat a ház köré! Az északi oldalra telepített örökzöldek a téli szelektől védenek, a déli oldal lombhullató fái télen átengedik a napsugarakat, nyáron ellenben árnyékot adnak.
Cikkünk teljes terjedelmében a Pesti Est Zöld Különszámában olvasható, melyet a lap május 20-tól 11 jelentős szakmai és zöld szervezettel közösen rendszeresen jelentet majd meg. Az Energiaklub mellett a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Kerékpárosklub, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Védegylet, a WWF Magyarország, illetve a Distro is hozzájárul anyagaival a kezdeményezés sikerességéhez. A különszámban a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos hírek, tippek, ajánlók, illetve kampányok bemutatói kapnak helyet. A Pesti Est bízik abban, hogy az amúgy is ismert és elismert szakmai szervezetek üzenetei a lap jelentős olvasótáborának köszönhetően még inkább láthatóak, illetve hallhatóak lesznek.
