Biomasszáról önkormányzatoknak (konferencia beszámoló)
Második alkalommal került megrendezésre az Energiaklub és a Szent István Egyetem szervezésében a „Közösségi bioenergia – tervezés és hasznosítás” című konferencia és workshop. Ez alkalommal Kecskeméten gyűltek össze a – nem csak önkormányzati – érdeklődők. A délelőtt folyamán előadásokat hallgathatott a közönség, majd ebéd után három szekcióban (finanszírozás, tervezés és technológia) hangzottak el új információk és válaszok a gyakorlati kérdésekre.
A rendezvényt dr. Iványosi Szabó András, a Kecskeméti Önkormányzat egykori alpolgármestere, jelenleg a Városrendezési, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság tagja nyitotta meg. A természetes erőforrások fontosságáról beszélt, és beszámolt a városban megvalósult sikeres megújuló energetikai projektekről.
Nagy érdeklődés kísérte Barts Gábor, a Magyar Energia Hivatal elemzőjének előadását a kormányzat terveiről a megújuló energiát és hulladékgazdálkodást érintő támogatásokkal kapcsolatban. Ismertette a METÁR (a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer) koncepcióját, amelynek fontos újdonságai a bázisár melletti bónusztarifák és a barna tarifa. A KÁT-ot felváltó szabályozás ösztönzi a villamos energia termelés melletti hőhasznosítást. Ez az újdonság zöldhő bónuszként szerepel a keretrendszerben. A barna tarifa alkalmazása a projektek 15 éven túli, hosszú távú életképességét biztosítja. A METÁR bevezetéséhez, amelyet 2013. január 1-jére terveznek, területi fenntarthatósági kvóták meghatározása is várható.
Kazai Zsolt (Közép Magyarországi Innovációs Központ) és Hegyesi József (Szent István Egyetem) a COACH BioEnergy nemzetközi projektet és eredményeit mutatták be. A projekt honlapján az érdeklődők januártól teljes egészében magyarul is megtalálják a követendő példákat, életciklus-elemzéseket, 42 darab technológiai leírást és a hatásfok számítási segédleteket.
A jó beruházások legfontosabb előfeltétele az átgondolt tervezés. Ennek fontosságára hívta fel a figyelmet Kohlheb Norbert a Szent István Egyetemről. A helyi erőforrásokat felmérve, azokat hasznosítva lehetőség van a települések energiafüggetlenségének megteremtésére. Az önkormányzati energiaigények kielégítése megújulókkal demonstrációs célokat szolgál, segít a lakossági szemléletformálásban. Nagy eredmények csak az önkormányzat és a lakosság részvételével érhetők el.
Az önkormányzatok katalizátor szerepére hívta fel a figyelmet Bozzay Balázs (alelnök, Pannon Megújuló Energia Klaszter) is. Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a legitimitást és a lehetőségeket, valamint vállalniuk kell a felelősséget. A siker kulcsa emellett a hosszú távú elköteleződés a döntéshozók és a közösség részéről, szakértők bevonása a leginkább testhezálló megoldás megtalálására, továbbá a helyi vállalkozók szerepvállalása a megvalósításban.
Ezt követően az Energiaklub képviseletében Csanaky Lilla mutatta be a Szakpolitikai Intézet tanulmányát a megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés magyarországi lehetőségeiről. Technológiánként ismertette a rendelkezésre álló potenciált, a jelenlegi hasznosítást, a különböző alkalmazási módok előnyeit, és a hőtermeléssel kapcsolatos jogi és támogatáspolitikai hátteret.
Dezsény Dániel (projektmenedzser, Első Magyar Biogáz Kft.) a biogáz termelés legfontosab sajátosságait ismertette a résztvevőkkel. Előadásában szó volt a technológiáról, a különböző alapanyagokról és a biogáz üzem hatékony működéséhez nélkülözhetetlen tényezőkről.
Az ebédszünet előtti utolsó előadó Kovács Emese (Energiaklub) volt. Kiemelte annak fontosságát, hogy a településeknek jobban kellene kommunikálniuk megújuló energia projektjeiket mind a helyi lakosok felé, mind országos szinten - ezzel széles körben javíthatják a település megítélését. Bemutatta a Napkorona és Biomassza Bajnokság eddigi tapasztalatait, a legsikeresebb projekteket megvalósító kisebb és nagyobb településeket.
A délután során három szekcióban, interaktív formában folytatódott a rendezvény.
A finanszírozás szekciói előadói a lehetőségek széles körét érintették. A Cothec Energetikai Üzemeltető Kft.-től Polgár Győző az ESCO-ról, egy harmadik feles finanszírozási formáról beszélt, amely akár 8-10% költségmegtakarítást is jelenthet az ügyfeleknek. Buda Sándor (MFB Invest) a kockázati tőke – Magyarországon nem túl elterjedt – használatáról beszélt. Bár a megújuló szektorban is alternatívát jelenthet a kockázati tőke általi finanszírozás, leginkább zöldmezős beruházások, vagy technológiai fejlesztések esetén van lehetőség ennek a típusú tőkének a bevonására. Az M27 Absolvo Consulting képviseletében Gyurácz Németh Iván támogatási oldalról közelítette meg a kérdést. Kiemelte, hogy a fenntartási kötelezettség miatt meggondolandó, hogy milyen formában pályázunk, illetve hogy a horizontális vállalásokat is szem előtt kell tartani, nem érdemes túlzott vállalásokat tenni a pályázat során elérhető magasabb pontszám érdekében. Felhívta a figyelmet, hogy már most érdemes belefogni a pályázat összeállításba, hogy a KEOP kiírásakor már előrehaladott állapotban legyen a megvalósítandó projekt.
A technológia szekciót Somosné Nagy Adrienn kezdte a kecskeméti Pilze-Nagy Kft. laskagomba telepén működő biogáz üzem történetével. Az üzem több szempontból is megkönnyíti a vállalkozás működését.: nem csak az üvegházak fűtéséhez szükséges energia egy részét biztosítja, de megoldotta a keletkező mezőgazdasági hulladék kezelésével kapcsolatos problémákat is. Bíró Ernő bemutatta a Carborobot típusú biomassza kazánt, valamint betekintést nyújtott a Magyarországon rendelkezésre álló alapanyagok választékába, majd részletezte az ezekkel kapcsolatban felmerülő problémákat. Horváth Attila, a Termostar Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a távhőpiac kihívásait és bemutatta a kecskeméti távhő rendszerek fejlesztési lehetőségeit. A különálló rendszerek kibővítése és összekötése napirenden van, Horváth úr áttekintést adott a lehetséges két alternatíva előnyeiről és hátrányairól. A Bácsvíz Zrt. üzemvezetője, Csővári János beszámolt a kecskeméti szennyvíztelepen működő biogáztermelő rendszerről. Ez nem egy új keletű kezdeményezés, már az 1980-as évektől működik a biogáz üzem. Az üzemben lehetőség van további hulladékok fogadására és a keletkezett energiából az önfogyasztáson felüli rész értékesítésére is.
A tervezés, alapanyag-ellátás szekcióban Kohlheb Norbert a délelőttinél részletesebben mutatta be a stratégiai tervezés folyamatát. Többek között bemutatta a COACH projekt keretében, az adatgyűjtéshez elkészített táblázatokat, amelyek segítségével az önkormányzatok önállóan is el tudnak indulni az energiastratégia megalapozásában. Kovács Gábor (Hunfa Energy Kft. ) az energiaültetvényekből származó alapanyag mellett azok egyéb közvetett hasznáról beszélt, mint például a közmunkaprogramba való integrálásuk lehetőségéről (elsősorban a hengeres ültetvények esetében). További járulékos haszna az energiaültetvényeknek a szennyvíziszap és a fahamu elhelyezésének lehetősége. Raisz Árpád a KEFAG Zrt képviseletében jelent meg, amely 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezel a telepítéstől a betakarításig, ezen kívül feldolgozóüzemmel is rendelkezik. Kiemelte, hogy az erdészetek nagy mennyiségű kihasználatlan vágástéri hulladéka kedvelt energiaforrás a lakosság körében. Véleménye szerint az energiaültetvények telepítése előtt ezek felhasználását kellene megoldani. Padra István (Bácsvíz Zrt.) beszámolt arról, hogy cégük saját energiaigényének kielégítése érdekében energiaültetvényekkel bővítették a szennyvíziszapból nyert biogáz hasznosítási tevékenységüket.
Az elhangzott előadások innen tölthetők le.
