Holland menekültek Magyarországon
Amikor 1953 február elsején Hollandia partjaihoz érkezett az extrém időjárási körülmények által felkorbácsolt vihardagály, a gátrendszer nem tudott ellenállni a hatalmas, 4 és fél méter magasra duzzadt vízállásnak - közel 90 gát szakadt át, számtalan emberéletet követelve, elpusztítva több százezer állatot, lerombolva több ezer otthont. A szomorú események után épült meg aztán a világ legnagyobb zsilipes gátja, a Maeslantkering, a maga gigantikus 240 méteres nyitható kapuival. Bár az árviz, mint jelenség, mint állandó fenyegetés elválaszthatatlan része a praktikusságáról híres holland léleknek, mégis: fel lehet-e vajon készülni a klímaváltozás részeként prognosztizált, gigantikus mennyiségű víztömeg érkezésére?
Fenntartható felhőkarcolók
A világ építészei, felismerve a klímaváltozás, túlnépesedés, élelem-krízis stb. veszélyeit fenntartható, zöld-épületek tervezébe kezdtek. A lehetséges megoldás (szerintük) : spirálban nyújtózó felhőkarcolók, a nap energiájára is építve.
Hadviselés a pazarlás ellen
Elnézegetve a treehugger blog által összegyűjtött világháborús plakátokat nyugodtan elgondolkodhatunk azon, hogy a kevesebb energiafelhasználásra, az újrahasznosításra, az autók megosztására, vagy éppen minimális utazásra buzdító üzenetek miért nem vesztettek szinte semmit az aktualitásukból? Lehet, hogy még mindig hadban állunk?
Tokió előtte - utána
Hogyan érintik egy város energiafogyasztását (és éjszakai látképét) az áramszünetek és az energiatakarékosság? Tokiói éjszaka földrengés előtt és után:
Minimizing Wasted Energies
Ámon Ada angol nyelvű írása a Transparency International blogján az Energia Kontroll Programról, az energia-ipar és az állami adminisztráció átláthatóságának fontosságáról valamint az elvesztegetett energiák minimalizálásáról.
Japán atomfélelmek
Minden felesleges moralizálás helyett, egy 20 éves filmrészlet Japán talán leghíresebb rendezőjétől, Kurosawától. Álom az atomkatasztrófáról:
A nap a médiában
A napokban több internetes oldal, illetve egy rádióműsor is foglalkozott a napenergia hazai helyzetével. Támogatja ma az állam, ha valaki gáz helyett napkolektorral kívánja fűteni a lakását? Teljesíthetne-e hazánk jobban a napos piacon? Érdemes-e egyáltalán napenergiában gondolkodnunk? Az Energiaklub napos sajtóreggelije nyomán született cikkek a legfontosabb megújuló energiás kérdésekre keresték a választ - ki-ki más és más lényeges momentumot hangsúlyozva:
Jól vizsgázott a legnagyobb panel
Szökik a hő épületeinkből? Sajnos igen - ahogy az Index videójában, a hőkamerás felvételeken is látszik. Szerencsére jó példa is akad: a nemrégiben felújított Faluház például kiválóan szigetelt és a nyílászárók sem engedik elillanni a meleget. Igaz, szemben a videóban elhangzottakkal, Magyarország legnagyobb lakóépületén nem napelemek hanem napkollektorok vannak, de remélhetőleg nemsokára már a kisiskolások is fújni fogják mi a különbség az elektromos áram előállítására szolgáló napelem és a használati melegvízet szolgáltató napkollektor között. Az e hónapban megnyílt Faluház Energia Tanácsadó Irodában ezen (is) dolgoznak, többek között iskoláknak szervezett előadásokon keresztül.
A panelfelújítás részleteiről, illetve a tanácsadó irodáról a projekt honlapján olvashat: http://www.faluhaz.eu
Faluház Energia Tanácsadó Iroda, Budapest, 3. kerület Szőlő utca 78., 06/1 244 8247, 06/1 244 8248
Tovább »... jószándékkal van kikövezve
Nincs abban semmi rossz, ha pl. dizájnerek, színészek, celebek, és más hétköznapi (sic!) emberek emelik fel a hangjukat a környezeti problémák ellenében és adják tehetségüket, hogy lehetséges megoldásokat keressünk. Sőt! Például áttekinthetőbb termékcímkék, lényegretörő, de "megkerülhetetlen" akciós plakátok, szórólapok, weboldalak vagy kevésbé energiaigényes gépek tervezésével egy grafikus vagy formatervező a problémák tudatosításán túl is sokat tehet. A gond szerintem akkor van, amikor az ötletek jópofák és látványosak ugyan, de azon túl, hogy jól mutatnak az alkotók portfóliójában vagy céges referencialistájában (és trendik és a mester lelkét is megnyugtatják), a gyakorlatban használhatatlanok, vagy egyenesen elvonják a figyelmet az ésszerűbb megoldási lehetőségektől. Csak néhány kérdés a digitális kuka kapcsán: előállítás, anyagigény, terjesztés, energiaigény, a kuka "utóélete", láthatóság, hatékonyság stb.?
Hogyan szerettem bele egy halba
Mi köze van az elmúlt 50 év (hibás) élelmezési rendszerének például az energia elosztáshoz? Látszólag semmi. A TED zseniális videóját nézve nem csak a "fenntarthatóság", vagy "csökkenő erőforrások" fogalmához kerülhetünk közelebb, de a környezetromboló rendszerek alternatívájával is megismerkedhetünk. "Hogyan szerettem bele egy halba" - Dan Barber séf, stand up comedy stílusban. (magyar felirattal)
