Gyerekcsoport a Faluházban
Nagyon változó, hogy iskoláinkban milyen hangsúlyt fektetnek az energiahatékonyság oktatására. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a gyerekek megtanulják, miért és hogyan takarékoskodjanak az energiával, vízzel, és egyéb véges erőforrásainkkal. A megújuló energiák használata is egyre fontosabb lesz, a fosszilis készletek kimerülésével. Bár országos program nincs, ezeknek a fontos ismereteknek az oktatására, azért találkozhatunk üdítő kivételekkel!
Hőségtippek!
Már azt hittük az augusztus ezentúl őszi hónap lesz! Aki a szabadsága alatt kabátban indult nyaralni, bizonyára sokat szidta ezt a hideg, megbízhatatlan Augusztust. Értesüléseim szerint Augusztus ezen felettébb megsértődött: „Hát tehet ő arról kérem, hogy az emberiség üvegházgázokkal megzavarja az éghajlatot?” Sértettségében elhatározta, megmutatja, be tud ő még fűteni nekünk ha összeszedi magát! A homlokomról csordogáló izzadság-patakok és a sorra dőlő melegrekordok bizonyítják – sikerült neki!
Te meddig bírod víz nélkül? - 2. rész
Ezen a héten hőségriadókkal tarkított, igazi kánikulában van részünk. A vízről, illetve a Magyarországi vízkészletek jövőjéről szóló bejegyzésben már említettem, ilyenkor érezzük igazán a víz értékét.
Az első részben megismerhettük milyen veszélyek fenyegetik hazánk vízkészleteit az éghajlatváltozás miatt. Most lássuk, mit tehetünk ellene?
Tovább »Te meddig bírod víz nélkül? - 1. rész
Egy nyári napon, mikor hőségriadó van, talán mindenki jobban átérzi a víz értékét. Ilyenkor jól esik egy nagy pohár víz, egy hűsítő zuhany, egy úszómedence, vagy akár csak üldögélni a vízparton, árnyékban. Nekem, aki az éghajlatváltozással foglalkozom, ma két kérdés is eszembe jutott:
1. Vajon az unokáinknak milyen napi hőmérséklet jelent majd hőségriadót?
2. Vajon lesz-e elegendő tiszta vizük, amivel átvészeljék a forró nyári napokat?
Egri Energia Napok
A közelmúltban Eger városa az „Energia Napok” rendezvényével irányította a városi polgárok figyelmét a tudatos energiahasználat fontosságára. Eger önkormányzata komolyan veszi az energiahatékonyság és az éghajlatváltozás kérdését. Sajnos a legtöbb hazai önkormányzat a mindennapi gondok terhe alatt roskadozva nem tud (nem akar?) kellő figyelmet fordítani ezekre a kérdésekre. Ez azért súlyos hiba, mert 5, 10 vagy 20 év múlva az éghajlatváltozásból, illetve az energiaszegénységből fakadó a problémák a mindennapok égető kérdéseivé válnak, igen jelentős hátrányt okozva azoknak a településeknek, akik nem „ébredtek fel” idejében.
