Japán atomerőművek nélkül?
A múlt hét egyik vezető híre volt, hogy Japán leállította az utolsó, működő reaktorát is, az összesen 50-ből (a sérült fukusimaiakkal együtt 54) reaktorból tehát egy sem termel. Hogyan lehetséges ez?
Biztonsági övezet Pakson
Az Országos Atomenergia Hivatal, közelmúltbeli jogszabályi változások miatt, a paksi atomerőmű körüli biztonsági övezettel kapcsolatban felülvizsgálatot folytatott le. Ennek eredményeképpen a biztonsági övezet (az a terület, ahol az erőmű normál üzeméből származó sugárterhelés nem érheti el a 90 mikrosievert/év értéket) méretét a felülvizsgálat során 500 méterben állapították meg (illetve erre tesznek javaslatot), jelentősen lecsökkentve az 1983 óta, jogszabály szerint érvényes 3 km-t.
A 4-es reaktortól 3 km-re találhatóak Paks város első házai
Tovább »Épületfelújítás az IKV-val
Emlékszik még valaki a legendás Ingatlankezelő Vállalatra, népszerű becenevén IKV-ra? Van valakinek jó emléke róluk? Aligha. És vajon jobb kezekbe került-e a rendszerváltás után a hatalmas hazai társasházi ingatlanállomány? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, hiszen akad olyan ház, ahol jól alakult, hogy a lakók tulajdonossá váltak. A helyzet azonban az, hogy sok helyen ugyanaz a lepusztultság fogadja a látogatót, mint 30-40 éve.
Újra az E-építés filmarchívumából válogattunk, ezúttal az Épületfelújítás című filmeposzt választottuk. Zseniálisan gyönyörű fényképezés, ismerős jelenetek hulló vakolatról és örökérvényű gondolatok: a lakásállományt karban kell tartani!
Az állagmegóvás mellett ma már persze az energetikai korszerűsítésről sem szabad elfeledkezni. Ebben segít a Küszöbön a felújítás! projektünk.
Tovább »Építészeti- Épületenergetikai Nagydíj
A mai napon értesültünk a Magyar Energia Hivatal sajtóközleményéből, egy újonnan alapított díj átadásáról, mellyel a példamutató tervezői gondolkodást díjazzák ezentúl.
Tovább »
Csernobil 26
Ma van a csernobili katasztrófa 26. évfordulója. Ennek kapcsán azonban nem elsősorban Csernobilról, hanem a Fukusimában hosszabb távon várható fejleményekről fogok írni, csernobili tükörben.
Sunny day – néhány gomolyfelhővel
Április 11-én előadóként vettem részt a Zöld Ipar Magazin „Sunny day – Napenergia-hasznosítás Magyarországon” című szakmai konferenciáján. A rendezvény mintegy százfős közönségét sajnos cserbenhagyták az állami szervezetek képviselői: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal és az Energiaközpont részéről felkért előadók végül lemondták a részvételt. Távollétük bizonyára letörte az új kötelező átvételi rendszer (METÁR) bevezetésére váró piaci szereplők bizakodását.
Tovább »Gázfüggőségtől a közmunkáig
„Jó egy év múlva Magyarország véget tud vetni az orosz gáztól való függőségének, egyrészt az épülő csővezetékek miatt, másrészt azért, mert a közmunkaprogram keretében lecserélik a kazánok jelentős részét” – mondta Orbán Viktor februárban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Nem tudom, rajtam kívül felfigyelt-e valaki erre a nyúlfarknyi kis hírre. A gázvezetékre, és arra, hogy milyen eredetű gáztól fogunk majd függeni jó egy év múlva, nem nagyon érdemes szót vesztegetni, ez a közmunka-dolog viszont szöget ütött a fejembe. Azóta túl vagyok több órai internetes kutatómunkán, és bár tisztult a köd, a kérdőjelek száma nem csökkent.
Tovább »Nézem a lámpát, olvasom a verset
Az utóbbi napokban stábunk tagjain eluralkodott a poézis, s lassan kizárólag verses formában érintkezünk egymással. Magam József Attila egy kevéssé ismert versére bukkantam rá tegnap, melyben arról értekezik a költő, hogy ha áram van, minden van. Témája és időszerűsége okán kötelességemnek érzem megosztani a költeményt blogunkon, a további verselemzést azonban az olvasókra bízom!
Tovább »
Évforduló
9 éve, 2003. április 10-ről 11-re virradó éjszaka történt a paksi atomerőmű történetének legsúlyosabb eseménye, a kettes blokkon bekövetkezett súlyos (INES-3) üzemzavar. Az esemény során 30 fűtőelem-kazetta tört össze egy több szempontból is hibásan megtervezett tisztítótartályban. Az üzemzavar okait a kilencvenes évekig lehet visszavezetni: egy alapvetően műszaki problémára sorozatosan adtak rossz válaszokat.
Holland menekültek Magyarországon
Amikor 1953 február elsején Hollandia partjaihoz érkezett az extrém időjárási körülmények által felkorbácsolt vihardagály, a gátrendszer nem tudott ellenállni a hatalmas, 4 és fél méter magasra duzzadt vízállásnak - közel 90 gát szakadt át, számtalan emberéletet követelve, elpusztítva több százezer állatot, lerombolva több ezer otthont. A szomorú események után épült meg aztán a világ legnagyobb zsilipes gátja, a Maeslantkering, a maga gigantikus 240 méteres nyitható kapuival. Bár az árviz, mint jelenség, mint állandó fenyegetés elválaszthatatlan része a praktikusságáról híres holland léleknek, mégis: fel lehet-e vajon készülni a klímaváltozás részeként prognosztizált, gigantikus mennyiségű víztömeg érkezésére?
