Szerző: Magyar László

A szél- és napenergia tervezhetősége és a kedvezőtlen időjárás esetén felmerülő hiányok pótlása korántsem megoldhatatlan probléma ma már. Több eset igazolja, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges technológiai és szakmai háttér a nehézségek leküzdésére.

A szél- és napenergiát hasznosító rendszerek terjedésével a megújuló forrásokból származó energia egyre nagyobb hányadát adja az összes megtermelt villamos energiának. Az időjárástól és napszaktól függő eltérő mértékű hozzájárulásuk azonban a tervezhetőség szempontjából nem jelent megoldhatatlan problémát. Mindenhol találhatók olyan erőművek, melyek a csúcsigények kiszolgálására vannak fenntartva, így jellemzően naponta csak pár órát működnek, és gyorsan bekapcsolhatók. A megfelelő tervezéssel ezek jól kiegészíthetik a nap- és szélerőműveket.

Vajon mennyire látható előre, hogy mikor fog rendelkezésre állni nagyobb arányban megújuló energia, és mikor van szükség a pótlására más forrásokból? Példaként lássunk egy összehasonlítást a magyarországi szélerőművek modellezett és tényleges termeléséről (forrás: MAVIR).

A vizsgált időszakban nem volt szignifikáns eltérés a MAVIR által tervezett és mért adatok között, annak ellenére, hogy a vizsgált 24 óra alatt jelentősen ingadozott a szélenergia-termelés. A változásokat a megfelelő időjárás-előrejelző modellek segítségével nagy pontossággal lehet becsülni, így fel lehet készülni az ingadozásokra.

A napenergia-termelés esetében jelentős kihívást jelentett a március 20-án bekövetkezett részleges napfogyatkozás, melyet elsősorban a legnagyobb napelem-kapacitással rendelkező Németországban övezett nagy várakozás. Egyesek a teljes szolgáltató rendszer összeomlását, mások jelentős áramszüneteket jósoltak. A rendszer azonban ötösre vizsgázott, hiszen a napenergia-potenciál nagyjából 60%-os időszakos visszaesése ellenére problémamentesen, és az áramár igen kismértékű növekedésével „vészelte át” a napfogyatkozást.

Gyakran még egy ilyen kis ország esetében is, mint Magyarország, jelentősen eltérhetnek a pillanatnyi időjárási viszonyok az egyes országrészekben. Van úgy, hogy nyugaton esik és fúj, míg keleten hétágra süt a Nap. A különböző időszakos forrásokat használó, decentralizált és több lábon álló megújulós erőművek ilyen esetekben kiegyensúlyozhatják egymást a termelésben.

Az ingadozásból fakadó nehézségek megoldására lehetőséget ad az energiatárolás is. A jelenlegi kutatások egyik kiemelt célja a napenergia akkumulátorok fejlesztése és kapacitásuk növelése. A ma épülő blokkok már kisebb településeket is el tudnak látni energiával, az elkövetkező 5-10 évben pedig további fejlődés várható ezen a területen is.