Ol-3 és Paks 5-6...?
Lábjegyzet a minapi, Paks bővítéséről szóló rendezvényünkhöz. Az épülő finn atomerőmű (Olkiluoto-3) állatorvosi lóként illusztrálja, mi minden tud rosszul menni egy ekkora beruházás esetén. Ennek leglátványosabb része a költségek és az építési idő eszkalációja. Az alábbi ábra a két adat változását mutatja be: mikor mit mondtak, mennyit kalkuláltak. A reaktort 2005-ben kezdték építeni, a korábbi (halványabb színnel ábrázolt) adatok a döntéshozatal idejéből valók. (Az adatokért köszönet Lauri Myllyvirta-nak és Jehki Harkonen-nek.)
Furcsa ajándék a csernobili évfordulóra
Nyilván véletlen, mégis érdekes egybeesés, hogy az Európai Bizottságnál a csernobili baleset 27. évfordulója idején most fut a véleményezése egy olyan javaslatnak, ami szándékai szerint lehetővé tenné az atomenergia állami támogatását az EU-ban. Mindezt milyen alapon tenné? Úgy látszik, kezd beérni az olcsóságot hirdető, de az új atomerőműveket finanszírozni képtelen nukleáris ipar vágya: annak ürügyén, hogy az atomerőművek nem bocsátanak ki szén-dioxidot, tehát „low-carbon” energiaforrásnak számítanak, dolgozhassák le a versenyhátrányukat – állami támogatással.
Tovább »10
Ma 10 éve történt a Paksi Atomerőmű emlékezetes, súlyos üzemzavara. A tavalyi összefoglalónkhoz sokat hozzátenni nem tudunk, azonban egy fontos körülmény a kerek évfordulón túl is aktuálissá teszi a megemlékezést.
A ROSZATOM megtette tétjeit
A ROSZATOM tegnapi sajtótájékoztatója, ahol az általuk építeni ajánlott reaktorokat mutatták be, némi meglepetéssel is szolgált: a vállalat képviselője kb. 10 milliárd euróra tette két, egyenként 1200 MW-os blokk építési költségét. Ez két okból is érdekes. Egyfelől, először hangzott el konkrét szám egy beruházó részéről - mondhatjuk: az oroszok nem ködösítettek, hanem, megelőzve a többi potenciális szállítót, megtették az első tétet, még azelőtt, hogy a tendert egyáltalán kiírták volna. Másfelől, az elhangzott szám megerősíti azokat a becsléseket, amelyek 3000 milliárd forint körüli összegben határozták meg a várható költségeket.
Tovább »Mi szakadt be Csernobilban?
"Beszakadt a csernobili szarkofág teteje"; "az atomerőmű egyik gépházának beszakadt a teteje.", "600 négyzetméternyi tető omlott be szerdán a csernobili atomerőmű egykori gépháza felett.", és hasonló címsorok lepték el a hírportálokat tegnap, miután valami történt a csernobili atomerőműben. De mi történt pontosan, kell-e aggódnunk?
"Zöldség" és nukleáris biztonság
Egyetértünk Lux Ivánnal, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának korábbi vezetőjével, és Aszódi Attilával, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójával. Valóban olyan meglepő ez?
Tovább »10% vagy nem 10%?
Az energiaárak 10%-os csökkentése alaposan felborzolta a kedélyeket. Immár nem a korábban boncolgatott elvi aggályok okán, hanem amiatt, hogy a mérséklés eléri-e az ígért 10%-ot, vagy sem. Nos, eléri. Az alábbiakban árszerkezeti gyorstalpaló következik.
Tovább »A nukleáris biztonság érdekében
A modern világ a bizalomra épül. A bizalom miatt merünk felhajtani a hídra, merjük bevenni a gyógyszert, merünk befeküdni a sebész kése alá, beszállni a liftbe, felülni a hajóra stb. - publicisztika a nol.hu-n.
Tovább »Paksi bővítés továbbra is homályban
Csaknem két éve levelezünk a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel a paksi atomerőmű bővítésén dolgozó Lévai projekt adatairól. A 2011 januárja óta zajló adatigénylési folyamatban sok adatot kaptunk meg az MVM-től, ehhez azonban egy - számunkra és a nyilvánosság számára kedvező végkimenetellel zárult - peren és sok levelezésen keresztül vezetett az út. A megkapott adatmennyiség mostanra vált érdemessé egy nagyobb lélegzetvételű elemzésre. Ebben ismertetjük az adatkérelmi folyamatot, bemutatjuk és röviden elemezzük a megkapott dokumentumokat, adatokat, információkat.
Olimpiaipar vs Paks 2
Lakatos Zoltán társadalomkutató két hosszú, ám módfelett érdekfeszítő elemzést közölt a Budapestre vizionált olimpia rendezésével összefüggésben. Én úgy látom, hogy a téma központi kérdése, azaz, hogy egy állami finanszírozású óriásberuházásra vonatkozó szándékot hogyan igyekeznek elfogadtatni a közvéleménnyel, összevethető a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó tervekkel. Legalábbis, ha a a szövegben kicseréljük a BOM-ot MVM-re, az olimpiát paksi atomerőműre, akkor sok hasonlóságot láthatunk. A döntési folyamat demokratikus deficitje (szűk érdekcsoport lobbizása), téves információk közlése (a költségek alulbecslése), a lényegi információk visszatartása (valójában mennyibe kerülne, és mekkora arányú állami finanszírozásra lenne szükség), a közvéleménykutatások fals módszerei, a félrevezető beállítás ("Magyarország az egyetlen nagy sportnemzet ami még sosem rendezett olimpiát"), stb., mind olyan elem, amelyekhez hasonlóakkal a paksi ügyben is találkozhatunk. Hogy csak párat emeljünk ki, pl. a költségeket illető mellébeszélés, a finanszírozás módja körüli bizonytalanság (mekkora állami részvételre lenne szükség), a parlamenten áterőltetett döntés stb., ahogy egyébként a költségek nagyságrendje, és az időtáv is hasonló (több ezer milliárd forint, évtizedes beruházás).
A szerző következtetése, hogy ezekkel a technikákkal komoly társadalmi károkat lehet okozni. Ennek fényében érdemes minden hasonló, állami óriásberuházás terveit figyelni.
Tovább »
