Szerző: Perger András

Ma 10 éve történt a Paksi Atomerőmű emlékezetes, súlyos üzemzavara. A tavalyi összefoglalónkhoz sokat hozzátenni nem tudunk, azonban egy fontos körülmény a kerek évfordulón túl is aktuálissá teszi a megemlékezést.

Az üzemzavar során 30 fűtőelem-kazetta sérült meg. A roncsok 2006 végén végrehajtott eltávolítása során az üzemanyagdarabokat 72 tokba tették, a tokokat pedig a kettes reaktor pihentető medencéjében helyezték el. Ezek a tokok továbbra is kényelmetlenséget okoznak: túl azon, hogy egyfajta mementóként, folyamatosan emlékeztetnek az üzemzavarra, meg kell oldani a hosszú távú kezelésüket is. Ez, tekintettel arra, hogy nem "normális" állapotban lévő, erősen sugárzó, nukleáris anyagról van szó, egyedi műszaki megoldásokat, alapos felkészülést, körültekintést, engedélyezéseket stb. igénylő, költséges, hosszú folyamat.

Egy évvel ezelőtt az írtuk, hogy a "roncsokat egyelőre bizonytalan ideig őrzik az atomerőműben, kezelésükre vonatkozó, hosszú távú terv nem ismert." Írtuk ezt annak ellenére, hogy 2009-ben perben kényszerítettük ki, hogy az Országos Atomenergia Hivatal átadjon egy, az atomerőmű által 2005-ben készíttetett stratégiai dokumentumot. A több száz oldalas anyag ugyanis csak lehetőségeket (pl. a fűtőelemdarabokat tartalmazó tokoknak a paksi átmeneti tárolóban való elhelyezése, a tokok Oroszországba szállítása feldolgozásra stb.) sorolt fel, hogy ezek közül melyik forgatókönyvet választják Pakson, arról nem tudtunk. Amit lehetett tudni, hogy ugyan eredetileg öt évre engedélyezték, hogy a tokokat a pihentető medencében tárolhassák, az engedélyt meghosszabbították 2018-ig.

Idén év elején derült ki, hogy a sérült üzemanyagot Oroszországba tervezik szállítani, és hogy Pakson megkezdték az előkészületeket. A munkálatok célja, hogy a tokokat felkészítsék a szállításra, ehhez a tokokat ki kell szárítani. Az ehhez szükséges berendezéseket már elhelyezték a blokkban, a tényleges munkálatok 2013 szeptemberében kezdődhetnek, a szállításra, újabb engedélyezés után, 2014-ben kerülhet sor. A tervek alapján a sérült üzemanyagot reprocesszálni fogják, várhatóan Mayakban.

Az üzemzavarban megsérült fűtőelemek sorsának ezen megoldása aggályokat kelt. A reprocesszáló üzemek a nukleáris vertikum leginkább szennyező létesítményei (radioaktív kibocsátásaik nagyságrendekkel meghaladják az atomerőművek kibocsátásait), Mayak pedig nemcsak történelméből fakadóan különösen rossz hírű hely, hanem a jelenlegi környezeti teljesítménye is kritikák tárgya.

Hogy mindez mennyibe kerül összességében, azt nem tudjuk, a korábban általunk megismert dokumentum 2005-ben ennek a forgatókönyvnek 6-8 millió dollárra (USD) becsülte a költségeit.